„”, „” – tudja, kik mondták ezt önről?
Nagyon sokan mondhatták, segítsen!
Nem tud súrlódásról Fotó: Gáti András
Az előbbit párttársa, Balsai István nyilatkozta lapunknak, míg a második mondat a KDNP-s Rubovszky György száját hagyta el annak kapcsán, hogy súrlódás van önök között az abortusztilalom alkotmányba helyezéséről.
Én nem tudok ilyen súrlódásról, vagy ezek nem előttem zajlanak. Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságban volt egy alapjogi munkacsoport és volt egy alapérték-munkacsoport. Utóbbit Tarnai Richárd vezette, az alapjogit én. Úgy vettem észre, hogy minimális, hangsúly-eltolódásbeli különbség merült csak fel egy-két témakörben. Ez az abortusz ügyében inkább csak jogelméleti.
Vagyis?
Nyilvánvaló, hogy az abortuszt teljesen betiltani nem lehet. Az is egyértelmű, hogy az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van, amikor a magzati élet védelméről van szó.
Ezt hol találjuk a jelenlegi alkotmányban?
Erről külön, ilyen formában nem szól a mostani alkotmány, de ez a jelenlegi jogszabályokból is következik és alkotmánybírósági határozatok is szólnak erről. Abban egyetértés van a Fidesz és a KDNP között, hogy az államnak ezt a kötelezettségét az alkotmányban is rögzíteni kell. A vita tényleg csak jogelméleti és ebben a magam részéről engedni is hajlandó vagyok. Az eddigi AB-álláspont szerint, ha elismerjük a magzat élethez és emberi méltósághoz való jogát, az abortusz csak egészen szűk körben lenne elfogadható, abban az esetben, ha olyan helyzet állna elő, hogy az anya élete és a magzati élet között kellene választani. Miután ilyen szigorú szabályozást, gyakorlatilag abortusztilalmat nem tartunk lehetségesnek, ezért vita csak arról folyik, hogy elegendő az intézményvédelmi kötelezettség rögzítése az alkotmányban, vagy a magzat élethez való jogának speciális szabályozása szükséges.
Miért kell az alkotmányban tiltani az abortuszt?
Erről szó sincs, az alapérték-munkacsoport csak azt szeretné, ha a magzati élet védelme is benne szerepelne az alkotmányban. Szerintem itt különválik egy erkölcsi kérdés és egy alkotmányjogi kérdés. Erkölcsileg az én véleményem az abortuszról maximálisan egyezik a kereszténydemokratákéval: nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez egy gyilkosság.
Ez az ön véleménye vagy a Fideszé is?
A Fideszben mindenkinek lehet magánvéleménye. Viszont a politikai és jogi véleményem az, hogy a jelenlegi magyar valóságban az abortuszt betiltani nem szabad, és ez nem is fog megtörténni. Az alkotmány ma csak a megszületetteket megillető élethez és emberi méltósághoz való jog feltétlen védelméről foglal állást, lehet, hogy az új alkotmány külön is foglalkozik majd a magzati élettel. Gyakorlatban ez komoly változást nem jelentene. Az lehetséges, hogy a ma is létező, a magzati életről szóló törvény alaposabb megfontolásra késztető többszöri konzultációt írna elő a kismamáknak az abortuszról való döntés előtt.
A jelenlegi alkotmányos berendezkedést védem Fotó: Gáti András
Sokat támadja a jelenlegi alkotmányt, a legitimációját is megkérdőjelezi?
Én a jelenlegi alkotmányos berendezkedést védem, csak néhány ponton vagyok kritikus. Összességében a 89-es alkotmány legitimációja az elmúlt 20 év tapasztalataiból táplálkozik. Az elmúlt két évtized nélkül az alkotmány legitimációja rendkívül hiányos. Tényszerűen az történt, hogy az utolsó kommunista országgyűlés módosította a 49-es sztálinista alkotmányt. Igaz, hogy a módosításra a Nemzeti Kerekasztalnál az ellenzékkel létrejött megállapodás szerint került sor, de az MSZMP-nek nem volt, az akkori ellenzéki pártoknak az első szabad választás előtt nem is lehetett a néptől kapott felhatalmazása. Azt is meg kell érteni, hogy az alkotmány és az alkotmányosság két külön kérdés.
Miért?
Alkotmányosság helyett a politikai kultúra kifejezőbb fogalom. Az őszödi beszéd után nem az alkotmány alapján kell lemondani a kormányfőnek. A politikai kultúra hiányát a legjobb alkotmány sem tudja pótolni vagy ellensúlyozni. Pedig a választók becsapása nem maradhat következmények nélkül.
Mintha a Fidesz sem a visszamenőleges adóztatás ígéretével nyert volna választást!
Ez a megállapítás részben a demokrácia félreértéséből adódik. A szocialistáknak semmilyen erkölcsi alapjuk nincs ezt számon kérni. Igaz, ezt most ön vetette fel, úgyhogy válaszolok. A választási program betartása az, ami számon kérhető és a program általában a fő irányokat jelöli csak ki. És – mivel kevesen olvasnak pártprogramokat – ezért a miniszterelnök-jelölti nyilatkozatok is számon kérhetőek.
Beszélt volna Orbán Viktor mondjuk az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentéséről?
Ezt sem lehet helyzettől és időtől függetlenül értékelni. A Fidesz gazdaságpolitikája épp arra irányult, hogy a választókat érintő megszorítások nélkül tüntessük el a nem általunk okozott költségvetési hiányt, a nem általunk vállalt szintre. Ehhez ötszázmilliárdos lukat kellett befoltozni. Ahogy alapjogok korlátozására is lehetőség van rendkívüli jogrend esetén, most bizonyos értelemben gazdasági szükséghelyzet van.
Olyankor nem merül fel a politikai kultúra hiánya, amikor egy, a Fidesznek nem tetsző AB-döntés után szűkítik a testület jogköreit?
Az lett volna a hazugság, ha a Fidesz megszorításokkal akarná fenntartani az egyensúlyt az országban. Ennek ellenére örültem az eredeti ötletünk finomodásának, még ha jogászként így sem ez lesz az a módosítás, amire a legbüszkébb leszek. Az eljárás valóban kifogásolható, a konkrét esetben azonban súlyos érvek hozhatók fel mellette.
A most készülő alkotmányon is sokat finomítanak az eredeti tervekhez képest?
A kor kívánalmainak megfelelő, modern alkotmányunk lesz áprilisra. Ehhez bárkitől szívesen fogadunk javaslatokat Szájer Józseffel indított blogunkon. Becsúszik egy-két komolytalan javaslat, de legalább mindenki elmondhatja a véleményét. Az állami működést jól szabályozó, szerethető alkotmányt szeretnénk elfogadni.
A köztársasági elnök jogkörét bővítik?
Ellenzem, ahogy a Fidesz is.
Fotó: Gáti András
Hogyan értékeli a 2006-os eseményeket vizsgáló albizottság munkáját? Elvégezték, amit akartak?
Az albizottság vezetőjeként elfogult vagyok, de szerintem azt, amit ebben az ügyben fel lehetett tárni, azt feltártuk, a jelentésünkben is tartózkodtunk az olyan túlzó megállapításoktól, amelyeket nem tudtunk egyértelműen bizonyítani.
Például?
A tévéostrom megítélése különösen nehéz volt, hiszen azt az összes szakértői jelentés és vélemény alapján el tudtuk dönteni, hogy a rendőrségnek elegendő volt a létszáma és az eszköze ahhoz, hogy megvédje a tévészékházat, mégsem így történt. Miközben a Rebisz oszlatásra kiképzett alakulatai állnak a szomszédos utcában és a parancsmegtagadást fontolgatva könyörögnek, hogy beavatkozhassanak, addig a megfelelő felszerelés nélküli, tapasztalatlan, Baranya megyei rendőröket vetik be. Megvédeni nem tudták a székházat, viszont majdnem halálos sérüléseket is okoz nekik az a 80-100 fő, aki erőszakos bűncselekményeket elkövetve támadja őket.
Ön vagy a bizottság tagjai közül bárki ott volt a tévéostrom idején a Szabadság téren?
Én aznap a Kossuth téren voltam, majd a tömeggel együtt én is átmentem a tévészékház elé. Arra tisztán emlékszem, hogy mennyire nem egyértelműen erőszakos motivációval volt jelen a tömeg. Azután az első utcakő eldobása után hazamentem és tévéből aggódtam végig az eseményeket, ugyanúgy, ahogyan sajnos az akkori rendészeti miniszter és államtitkár. A helyszínről azonban nagyon erősen megmaradt bennem, hogy leszedték a tévészékházról az unió zászlaját, majd a tömeg azt kezdte skandálni, hogy „tedd vissza, tedd vissza”. Vissza is tették, majd ez többször ismétlődött. A többség abszolút békés volt. Az erőszakos kisebbséget pedig a helyszíni rendőri erőknek meg kellett volna fékezniük.
Ön szerint miért nem sikerült?
Sok a furcsaság, amire nem tudjuk a választ. Miért maradhatott őrizetlenül egy éles lőszerrel és gépkarabélyokkal teli rendőrautó a székház mögött? Hogy lehet, hogy a Rebisz parancsnoka az állandó ügyelet ellenére egy órával az erőszakos események kezdete után sem tudott semmiről, csak a VPOP akkori parancsnokától, Bencze Józseftől értesült a TV-ostromról, aki telefonon rácsörgött, hogy nézi-e a tévét? Ezek, ahogyan a tévéostromot az ORFK megbízásából vizsgáló Ignácz-bizottság egy tagja fogalmazott: „paranormális” jelenségek.
Hierarchikus felépítés, dokumentált parancsok jellemzik a rendőrséget, ennek ellenére nem akadtak a felelősökre?
Bene László volt országos rendőrfőkapitány a felelősök felkutatásának elmulasztására adta azt az indoklást, hogy miután Gyurcsány Ferenc az ő és a szakminiszter megkerülésével bírta maradásra a nyugdíjazási kérelmét benyújtó Gergényit, ezt követően nem volt abban a helyzetben, hogy a Gergényit és környezetét érintő vizsgálatokat lefolytassa. Ez politikailag érthető, jogilag elfogadhatatlan.
Jogászként hogy látja, Gyurcsány börtönbe kerülhet?
Ha azt, ami az elmúlt nyolc évben történt Magyarországon, büntetlenül meg lehet tenni, akkor a Btk.-t a szemétbe kell dobni.
Sok feladatot kapott Orbán Viktortól, adott hozzá tanácsokat is?
Nem kaptam semmilyen instrukciót, nem is beszéltem vele, persze, ha találkozunk, köszönünk. Listás képviselő vagyok, még Felcsútra sem kellett mennem jelöltmeghallgatásra.
Azért a fiatal fideszesek szeretnek a tűz közelében lenni…
Ebből látszik, hogy milyen nagy párt a Fidesz, ahol nem az a meghatározó, hogy kinek, milyen a viszonya a pártelnökhöz.
->
