Lezárta a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a romagyilkosságok ügyében: a rendőrség mind a négy, őrizetbe vett gyanúsított ellen vádemelést javasol, hárommal szemben bűnszervezetben, több emberen, aljas indokból elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt – jelentette be Csizner Zoltán, az NNI megbízott vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
A bűncselekmények hasonló jellege és az elkövetés egyre brutálisabb módja miatt kezdte egy sorozatként kezelni a romagyilkosságokat a rendőrség. A szakértők szerint egyértelmű, hogy volt olyan fegyver, amelyet négy, volt amelyet két helyszínen használtak a támadók, de az eszközök speciális volta miatt is szűkíteni lehetett az elkövetők körét.
A támadások után talált DNS-nyomokból kiderült, hogy egy testvérpár, K. Árpád és K. István is a helyszíneken jártak.
A DNS-en és a fegyvereken kívül az NNI több mint 5 millió telefonhívást ellenőrzött, aminek köszönhetően kiderült, hogy 4 gyanús SIM-kártya adatai 3 olyan helyszínen is megjelentek, ahol támadás történt. Jelentős bizonyíték még egy Opel, amely 4 helyszínen járt, és amelyben az egyik gyanúsítottat, Cs. Istvánt igazoltatták a tiszalöki gyilkosság után. Mindezek miatt került a rendőrség látókörébe a debreceni szórakozóhely, ahol később elfogták a gyilkosságok gyanúsítottjait.
Itt 2009. augusztus 21-ét, vagyis a rajtaütés napját követően közel kétezer bűnjelet foglaltak le a rendőrök, köztük az elkövetés fegyvereit is, amelyeket egy korábbi rablásból szereztek, és a megtalált DNS-nyomok miatt személyhez köthetők. Ugyancsak személyhez köthetők a bakancsok is, amelyekhez a helyszíneken talált cipőnyomok tartoznak.
8 embert állítottak elő, 4 embert gyanúsítottak meg, többen részben beismerő vallomást tettek, de a gyilkosságokat tagadják. Az NNI szerint ezenfelül komoly, cáfolhatatlan bizonyítékrendszer áll majd az ügyészség rendelkezésére a bíróságon. A nyomozók arra is bizonyítékokat találtak, hogy a sorozatgyilkosság gyanúsítottjai további bűncselekményekre készültek, Erdőkertesen, Kisvárdán, Turán és Hajdúhadházán akartak akcióba lépni, ám ezt a rendőrök megakadályozták.
Három gyanúsított adott le halálos lövést: Nagycsécsen P. Zsolt, Tatárszentgyörgyön és Kislétán K. István, Tiszalökön K. Árpád. A negyedik gyanúsított, Cs. István csak az utolsó két helyszínen volt jelen, akkor is sofőrként. Ugyanakkor jellemzően K. Árpád volt az, aki biztosította az elkövetéshez a két társát, K. Istvánt és P. Zsoltot, bár voltak olyan bűncselekmények is, amelyeket K. Árpád egyedül követett el.
A támadássorozat két gyanúsítottja, K. István és P. Zsolt volt szélsőjobb beállítottságú, mindketten kötődtek szélsőséges szervezethez – mondta Tóth András, a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi főosztályvezetője. K. Árpád az ismerősei elmondása szerint csendes, zárkózott személyiség volt, aki nézeteit nem hangoztatta, nem hívta fel magára a figyelmet.
K. István köztudottan romaellenes, antiszemita volt és ezt hangoztatta is. Az iskolában magatartási zavarai voltak, és szélsőséges szervezetekhez kötődött. A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két szervezet a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség valamint a Vér és Becsület volt.
A harmadik gyanúsított, P. Zsolt bűnözői kapcsolatokkal rendelkezett, ő is szélsőjobb beállítottságú volt, romaellenes, és ő is kötődött az említett szélsőséges szervezetekhez.
Az összesítés alapján a bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen összesen 11 Molotov-koktélt dobtak el. A bűncselekmények során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, továbbá öten súlyosan megsérültek, és köztük is van egy gyerek. A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők. Személyesen egyetlen áldozatot sem ismertek a támadók. Motivációjuk régi sérelmek, a bosszú és az ölés voltak.
A kilenc, romák elleni támadáson kívül két másik bűncselekménnyel is gyanúsítják a támadókat. Az egyikük ugyanis rálőtt a debreceni menekülttábor egyik női lakójára, illetve, ahogy már fentebb említettük, a fegyvereket is súlyos bűncselekmény árán szerezték meg.
