Heves vita bontakozott ki hétfőn a parlamentben napirend előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokról.
A fideszes Lázár János azt mondta, hogy van a kormánynak intézkedési terve a bevételek növelésére, ez pedig a bankadó bevezetése, amelyről csütörtökön dönteni fog az Országgyűlés. Kiemelte: ami a pénzpiacokon zajlik a forint körül, az világos és egyértelmű nyomásgyakorlás. Szégyen, hogy a szocialista politikus beállt a nyomásgyakorlók körébe, s a parlament keretei között próbál nyomást gyakorolni – mondta.
Mesterházy Attila (MSZP) ezt megelőzően arról beszélt, hogy hétfőn 290 forint körül járt a az euró árfolyama. Másfél millió családnak van valamilyen devizahitele, őket érzékenyen érinti az árfolyam alakulása. A szocialisták frakcióvezetője azt mondta, hogy kormánypárti politikusok 42 nap alatt kétszer döntötték be a forintot, vettek ki mintegy 150 milliárdot mindkét alkalommal a magyar költségvetésből.
A szocialista politikus azt javasolta, minél előbb álljon elő a kormány egy olyan tervvel, amely hozzájárul a forintárfolyam stabilitásának megteremtéséhez. Javasolta, hogy vonják vissza A pénzügyi és gazdasági tárgyú törvényeket, kezdjenek konzultációt. “Számunkra fontosabb a magyar emberek érdeke, mint a pártpolitikai érdek” – hangoztatta az ellenzéki képviselő.
Lázár János felszólalásában minderre úgy válaszolt: az MSZP frakcióvezetője a bankok oldalára állt a kispénzű emberekkel szemben. Az MSZP elnöke cserbenhagyta Magyarország kispénzű embereit, az IMF és a bankadó mellett tette le a voksot, s ez nem először történik így.
Leszögezte: a Fidesz és a KDNP soha nem fog olyan törvényeket támogatni, amely megsarcolja a kispénzű embereket, elveszi a pénzt a nyugdíjasoktól, és lehetetlen helyzetbe hozza a magyar családokat. Nem fogjuk támogatni azokat a kormányzati előterjesztéseket, amelyek a “gatyára vetkőztetett magyar társadalom” újabb megsarcolását jelentik – mondta.
Azt kérik ezért a kormánytól, hogy tartson ki a különadók – egyébként Az unióban és nemzetközileg ismert – rendszerénél. Húsz év után legyen olyan gazdaságpolitika, amelyben azok viselik a terheket, akiknél van pénz – mondta. Akik a parlamentben esküt tettek, az a kötelességük, hogy elsősorban magyarok legyenek, s csak utána szocialisták, fideszesek, vagy más pártállásúak. Azt kérte, a szocialista politikus a nemzeti érdekeket képviselje minden egyes megszólalásában.
Bencsik János államtitkár a napirend előtti felszólalásokra válaszolva azt mondta: a kormány a 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja tenni, annak ellenére, hogy az előző kormány nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot. A 29 pontos akciótervet nem vonják vissza, a szükséges egyeztetéseket lefolytatják, s csütörtökön a vonatkozó szavazásokat lefolytatják.
Hegedűs Tamás (Jobbik) napirend előtt arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációja teátrális körülmények között hazautazott, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a kormányra álláspontja feladása érdekében. Magyarország évtizedek óta nyögi az IMF által diktált téves diagnózison alapuló téves terápiák káros hatásait – fogalmazott.
Hozzátette:a Jobbiknak sok vitája van a kormányzó többséggel, de amíg a kormány a tárgyalásokon a nemzet érdekeit védi, és a gazdasági mozgástér tágításáért küzd, addig a Jobbik ebben támogatni fogja. Arra kérte a kormányt, ne menjen bele rossz alkuba. Ne hallgassanak a vészmadarakra, Magyarországnak a sarkára kell állnia. Az IMF-en kívül is van élet – fogalmazott, hozzátéve: forduljunk kelet felé.
Bencsik János erre úgy reagált, hogy nyílt, őszinte és egyenes tárgyalásokat folytattak. A valutaalap elismerte, hogy Magyarország képes a 3,8 százalékos hiánycél tartására, és a kormány kinyilvánította azon szándékát és elkötelezettségét, hogy az idei év vonatkozásában ezt a célt biztosítani kívánja. Vita tárgyát képezi, milyen feltételek mellett teljesíti ezt. A 2010. október végéig érvényes megállapodás biztosítja a finanszírozhatóságot, s úgy tűnik, újabb részlet lehívására nincs szükség. Azt is elismerte az IMF, hogy a kormányváltáskor nem 3,8 százalékos, hanem közel 5 százalékos hiánnyal kellett szembenézni.
