A miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium egyik szaktanára úgy értékelte a három témakörből álló feladatsort, hogy az átlagnál kicsit komplikáltabb volt Kosztolányi Dezső és az őt parodizáló Karinthy Frigyes egy-egy versének összehasonlítása. Magyarázata szerint ez a téma igényelte, hogy a vizsgázó a birtokában legyen a formai eszközöknek, emellett viszont feltételez bizonyos humorérzéket is, ami érettségi közben nem biztos, hogy fennáll.
A soproni Széchenyi István Gimnáziumban a szövegértési feladatnál az idő rövidségével küzdöttek a diákok. Az intézmény igazgatója, Szabó Miklós tájékoztatása szerint többen nem tudták egy óra alatt befejezni a feladatot. A középszintű vizsgán választható Gelléri Andor Endre-novella (Pármai likőr) kiválóan érthető, olvasmányos szöveg, míg az összehasonlító elemzésben vizsgálandó Kosztolányi- és Karinthy-művek azért rettenthették el a fiatalokat, mert sok bennük a ma már ismeretlen kifejezés.
A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának több, magyarból középszinten érettségiző diákja szerint a Somogyi F. Anikó tollából a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával készített interjúról feltett értelmező kérdések nem voltak túl nehezek, alapos megválaszolásukhoz azonban a rendelkezésre álló egy óra helyett jobb lett volna legalább hetven perc.
A három szövegalkotási feladatból a nyilatkozók közül a legtöbben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novellájának értelmezését választották, mert – mint mondták – ezt tartották a legkönnyebbnek. Az egyik érettségiző lány a szövegalkotás során érvelő feladatként a tér jelentőségéről írt a műalkotásokban és a hétköznapi életben. Szerinte a Szabó Magdával készült beszélgetés alapján elkészítendő, irodalmi példákat is felsoroló dolgozat azok számára nem okozhatott problémát, akik elolvasták a kötelező olvasmányokat.
