Orbán Viktor menetrendjében az átadás-átvétel és a jelenlegi gazdasági helyzetünk felmérése, valamint a közbiztonság helyreállítása után a gazdaság beindítása áll az első helyen. Egy biztos, a pártnak mindenekelőtt meg kell állapodnia a Valutaalappal az idei államháztartási hiánycél mértékéről. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Valutaalap enged a jelenlegi, hivatalos hiánycélból (a GDP arányában 3,8 százalék), ám nem olyan mértékben, mint azt a Fidesz szükségesnek tartaná (a párt gazdaságpolitikusai korábban 7 -7,5 százalékos hiányról beszéltek.) Az IMF engedményéért cserébe a Fidesznek alighanem vállalnia kell, hogy elindít olyan nagy – például a közigazgatást érintő – reformokat, amelyek hosszabb távon csökkentik a költségvetési kiadásokat. Ez nem is a párt szándékai ellen való. Elképzelhető, hogy a közigazgatásban már idén sor kerül leépítésekre.
A Fidesz még idén adót csökkent – ez volt Orbán Viktor kampányígérete, s nem valószínű, a miniszterelnök a kormányzást ígérete megszegésével szeretné elkezdeni. Hogy mekkora, s miféle adócsökkentést hajt végre a kormányzó párt, az minden bizonnyal a Valutaalappal történő megbeszélések eredményétől is függ. Ha a Valutaalap szigorúnak bizonyulna, valamiféle adócsökkentésre akkor is bizonyosan sort tud a Fidesz keríteni, hiszen vannak olyan kis adók, amelyekből szinte csak jelképes bevétele van az államkasszának. A vagyonadó „maradékának” – a hajókra, repülőkre, és nagy teljesítményű autókra kivetett adónak – az eltörlése (akár visszamenőlegesen) például az államháztartási hiányt még 0,1 százalékkal sem emelné meg.
A gyes, gyed rendszerének korábbi visszaállítására is számítani lehet, ami gyakorlatilag semmivel sem terheli majd meg az államkasszát. A potenciális növekedés mértékét elviekben csökkenti ugyan (a potenciális növekedésre hivatkozva alakították át a rendszert a szocialisták), de ennek csak a válság tényleges elmúltával lehet jelentősége, amikor ismét szükség lesz a munkanélküliek „tartalékseregére”. Persze még ekkor is kérdés marad, valóban hat-e érdemben a potenciális növekedésre a hosszabb ideig tartó gyes lehetősége.
Kisebb önkormányzat, kisebb adóbevallás
Orbán Viktor a gazdaság pályára állítása mellett ugyancsak az első lépések között említette a bürokrácia elleni átfogó támadási tervet. Egyszerre jelzi a bürokrácia leépítését és az adóreformot a leendő kormányfő azon kijelentése is, amelyben söralátét nagyságú adóbevallás létrehozását tűzte ki célul. Szerinte ugyanis az nem elfogadható, hogy szakirányú felsőfokú végzettség kell ahhoz, hogy valaki helyesen töltse ki a bevallását.
A bürokrácia elleni támadás kapcsán a pártelnök néhány állami intézmény jelentős mértékű és gyors megszüntetését vagy lecsökkentését is kilátásba helyezte. Ilyen látványos csökkentés a kisebb parlament és a kisebb önkormányzati képviselői testületek lehetnek.
A Fidesz kisebb parlamentről szóló elképzeléseiről sok konkrétumot még nem lehet tudni. Az a 2006-os törvényjavaslatukból az azért kiderül, hogy 200 főben maximalizálnák a képviselők számát, és mindezt az alkotmányban is rögzítenék. A korábbi parlamenti tárgyalásokból az is valószínűsíthető, hogy az akkor még legnagyobb ellenzéki párt vegyes rendszerben gondolkodott, azaz ahogyan most is az egyéni választókerületekből és a listáról is lehetne majd mandátumokat szerezni. A kisebb parlament ígéretének beteljesítéséhez a Fidesznek hozzá kell nyúlnia a választási rendszerhez is, amely igencsak kockázatos lépés lehet.
A politikusi gárda további csökkentését okozza az önkormányzati képviselők számának csökkentési terve. Korábban Orbán Viktor erről a Somogy Tv-ben azt mondta, hogy nagyjából felezné a képviselők számát.
Önkormányzatok a csőd szélén
Hétfői sajtótájékoztatójában a pártelnök minden alkotmányozási kérdést a gazdaság beindítása és a közbiztonsági helyreállítása utánra sorolt, megemlítette, hogy az önkormányzati választási rendszer átalakítása nem várhat tovább az őszi szavazás miatt. Ebben tehát gyorsabb döntés várható. Mint a leendő kormányfő elmondta, az önkormányzatok nagy része csődközeli helyzetbe került, amelyben a kórházak és az iskolák helyzete is veszélybe került.
Tarlós István, a fővárosi Fidesz frakció vezetője és a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke az fn.hu-nak elmondta az önkormányzati rendszer újraszabályozását őszig lehetetlenség lenne véghezvinni, de a képviselőtestületek ígért karcsúsítását még az őszi választásokig meg lehet lépni.
Tarlós a csőd közeli helyzetének megoldása kapcsán leszögezte, hogy ezt az MSZP-SZDSZ-hatalom idézte elő. Ehhez szerinte elég megnézni az egészségügy és az oktatás finanszírozhatatlanságát. Illetve, hogy hány feladatot varrtak az önkormányzatok nyakába alulfinanszírozottan vagy finanszírozás nélkül.
Szerinte az önkormányzatok költségvetését is csökkenteni kell, amelyre egyrészt a képviselőtestületek karcsúsítás szolgál, de az adórendszer átalakítására is szükség lesz. A helyi adókról szóló törvényt is át kell szabni. A helyi adókat átengedett adókként kellene működtetni, ahogy az nyugaton is bevett szokás.
Az önkormányzatok helyzetének rendezéséhez azonban nem lehet úgy hozzányúlni, hogy más törvényeket ne érintsenek. Ilyen például a helyi adók kérdése, illetve az államháztartási törvény, az építési törvény, az államháztartási törvény.
A politikus cáfolta azokat az információkat, amely szerint Budapesten megszűnnének a kerületek. Mint elárulta, jelenleg 4-5 modell, és azok ötvözetei versenyeznek, így a csak a hosszú egyeztetési folyamat végén dől majd el, hogy melyik lesz a befutó.
