A politikai pártokhoz való viszony „érzékeny kérdés” – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Jelezte: az MSZOSZ tagsága azon a véleményen van, hogy mindig az adott kormánnyal kell tárgyalni. Egyedi ügyekben lehet párttal együttműködni, ám hogy egy párt határozza meg, mi történjen egy szakszervezetnél, erről szó sem lehet.
Az új kormánynak figyelnie kell arra, hogy a választások révén csak parlamenti felhatalmazást nyert el jelentős döntések meghozatalára, de emellett szükség van arra is, hogy ezeket a döntéseket a szakszervezetekkel egyeztetve hozza meg – mondta Pataky Péter a választás második fordulójának éjszakáján a távirati irodának. Úgy vélte, az új kormány is tovább folytatja majd az érdemi konzultációt a munkavállalók képviselőivel, azonban álláspontjukat csak akkor alakítják ki a munkavállalókat érintő ügyekben, amikor ismert lesz a részletes kormányprogram.
Az MSZOSZ nem eléggé változik
A szakszervezetek számára döntő kérdés, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a körülményekhez, ezért az MSZOSZ is változik, de nem eléggé – mondta Pataky Péter. Az elmúlt 20 évben „gyökeresen és minden elemében” megváltozott a társadalom, a gazdaság szerkezete és a tulajdonosi viszonyok. Mindez alapvető kihívást jelentett és jelent ma is a szakszervezetek – tette hozzá.
Pataky szerint a magyar szakszervezetek erősen széttagoltak, és az MSZOSZ-en belül is 37 tagszervezet van, ezért az erősebb szervezettség érdekében integrációra van szükség. Úrrá kell lenni a csoportérdekeken, a személyi kérdéseken – fogalmazott az elnök. Álproblémának tartotta ugyanakkor annak felvetését, hogy ágazati, vagy területi alapon szerveződjön-e a több mint 200 ezer tagot számláló MSZOSZ.
„A munkahelyekről nem szabad kijönni, s a területi szerveződés sem hagyható fel” – vélekedett az elnök, megjegyezve ugyanakkor, hogy valószínűleg sok a hat szakszervezeti konföderáció, s egy következő lépésként szervezeti integrációra, az erőforrások egységesítésére lesz szükség.
A Veszprémben tartott szakszervezeti vitafórumon megjegyezte azt is: a magyar munkavállalók több mint kétharmada mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozik, néhol csak öten, tízen vannak egy munkahelyen, de nem könnyű szervezni az embereket a 200-330 dolgozót foglalkoztató közép-vállalkozásoknál sem.