Belföld

„Lehetőségeinken felül éltünk”

„Lehetőségeinken felül éltünk" - hangsúlyozta a Die Welt-nek, a gazdasági válság kelet-európai hatásaival foglalkozó interjújában Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója.

Inotai András kifejti, hogy nem értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy Közép-, illetve Kelet-Európában a válság már véget ért volna, hanem annak négy, időben részben egymást követő területéről beszélt. Elsőként a pénzügyi válságot említette, amit derűlátással úgy értékelt, hogy “már a múlté”. Ezzel szemben úgy látja, hogy a makrogazdasági válság még tart és bár a mélyponton túl jutottunk, a felfelé történő elmozdulás sebezhető folyamat.

Harmadik területeként a szociális válságot említette, ami hat a munkaerő-piacra és a jövedelmekre. A gazdasági szakértő szerint még előttünk áll, hogy ezt felszámoljuk, akárcsak a politikai válságot.

Úgy gondolja, hogy a korábbi válságok sem múltak még el mentális, pszichológiai következmények nélkül. “A válság alkalmas keret a populizmus, a demagógia, a könnyű álmok és a nagy ígéretek számára. Azért váltunk túlzottan sebezhetővé, mert túlságosan kinyíltunk a külvilág felé” – jelentette ki.

A napilapban nem csak az interjú, hanem egy nagyméretű fotó is megjelent, amelyen a Magyar Gárda egyenruhás tagjairól. Egy képaláírást is mellékeltek hozzá, miszerint a rossz gazdasági helyzet nacionalista hangokhoz vezet. “Magyarországon például a Jobbik szélsőjobboldali hívei szélsőséges jelszavakat hangoztatnak” – fogalmazott az újság.

Ennek kapcsán a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója elismerte, hogy jelentkeztek nyíltan soviniszta, nacionalista hangok. “Ezek szerint mindenért az a kettős rendszer hibáztatható, amelynek alapján Magyarországon erős, exportorientált multinacionális vállalatok működnek, mellettük pedig ott vannak a szegény, gyenge, kis cégek, amelyeket védeni kellene. Inotai András ezt egyfajta késő feudális mentalitásnak nevezte, ahelyett, hogy előre tekintenénk, és a XXI. században az esélyeket keresnénk” – tette hozzá.

A magyar szakértő szerint a válság megfékezte a térség felzárkózási folyamatát Nyugat-Európához. Ez a felzárkózás egy ideig lelassulva folytatódik csak, ha egyáltalán folytatódik. Hitelre többet fogyasztottunk, mint azt gazdaságunk termelékenysége lehetővé tette volna” – összegzett Inotai.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik