Bár a 2010-es kampányban – az eddigiekhez hasonlóan – a külpolitika nem került a reflektorfénybe különösebben, valamennyi párt kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. Érdekes, hogy a korábbi három pillér (határon túli magyarság, szomszédos országok, euroatlanti kapcsolatok) közül egyértelműen az elsőre helyezték a fókuszt, és bár az Egyesült Államokkal a nagy pártok jó viszonyra törekednének, az orosz és kínai kapcsolatok előtérbe kerültek.
MSZP: Kínával és Oroszországgal is erősítene
A szocialisták alkotmányos felelősségüknek és lelkiismereti ügyüknek tartják a törődést a határon túli magyarság helyzetével, sorsával, jövőjével; felelősséget vállalnak szülőföldjükön való boldogulásukért, nemzeti, nyelvi önazonosságuk megőrzéséért, helyzetük javításáért, a kisebbségi ügy hatékony nemzetközi képviseletéért.
Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltnek az MSZP honlapján olvasható programja szerint a szomszédságpolitikában az egyik legfontosabb feladat, hogy megakadályozzák a magyar-szlovák kapcsolatok további romlását a tavaly szeptember 10-i miniszterelnöki találkozón elfogadott közös nyilatkozat alapján.
A dokumentum külpolitikára vonatkozó részének hívószavai a partnerség és nemzeti érdekérvényesítés. Mint hangsúlyozzák, a mindennapi külpolitikának mentesnek kell maradnia a pártpolitikai és ideológiai megfontolásoktól. Az uniós politikával kapcsolatban rögzítik: az MSZP a továbbiakban is segítené Horvátország csatlakozását és a nyugat-balkáni térség integrációját. A magyar uniós elnökségről azt írják: 2011 első felében kezdeményezéseket tennének az unió versenyhátrányának csökkentésére.
Az MSZP az Európán kívüli államok közül az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Indiával erősítené a kapcsolatokat.
Fidesz: bevezetnék a kettős állampolgárságot
A Fidesz hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a határon túli kapcsolatokra. Bár programot még nem tártak a nyilvánosság elé, a nyilatkozatokból kiderült: a párt külpolitikai céljainak egyik sarkalatos pontja, hogy – kormányra kerülve – teljesen új alapokra helyezzék a magyar-szlovák viszonyt a “kölcsönös tisztelet jegyében”.
A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban Orbán Viktor pártelnök egy tavaly őszi televíziós interjúban fejtette ki legmarkánsabban álláspontját. Úgy vélekedett: “nemzeti akaratnyilvánítás” volt a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás eredménye, amely politikailag és erkölcsileg kötelezi az ország vezetőit.
Orbán Viktor pártelnök arra is készül, hogy “XXI. századi kapcsolatrendszerré formálják” az eddigi orosz-magyar kapcsolatokat; mint mondta, tavaly novemberben éppen ezért, vagyis az orosz-magyar kapcsolatok rendezése érdekében vett részt az Egységes Oroszország Párt szentpétervári kongresszusán. A politikus véleménye szerint Oroszország is segíteni fog Magyarországnak az energiafüggetlenség elérésében. Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok megújításához hasonlóan a Fidesz fejlesztené a kínai-magyar kapcsolatokat is.
Az elmúlt hetekben a Fidesz elnöke a beszédeiben rendszeresen erős közép-európai régió kialakítását szorgalmazta. Minden esetben hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Közép-Európa nem lehet erős és sikeres az erős Magyarország nélkül, ehhez azonban olyan kormányzásra van szükség, amely visszaszerzi az ország nemzetközi tekintélyét, amely szenvedéllyel képviseli a magyar érdekeket a világban.
KDNP: földvásárlási moratóriumot hirdetne
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) külpolitikai elképzelései között fő helyen a határon túli magyaroknak az állampolgárság megadása és a földvásárlás moratóriumának meghosszabbítása szerepel. Simicskó István, a párt alelnöke kijelentette: meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akik megtartották magyarságukat és hozzánk akarnak tartozni. Úgy fogalmazott: “Alkossunk nemzetstratégiát, álljunk ki a határon túli magyarok autonómiatörekvései mellett, higgyük el, hogy csak rajtunk múlik.”
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke korábban azt mondta, bárhogyan dönt is az Európai Unió a magyarországi földvásárlási moratórium meghosszabbításáról, a Fidesz-KDNP-kormány mindenképpen megakadályozza, hogy a külföldiek földet vásárolhassanak Magyarországon.
SZDSZ: az EU-s elkötelezettséget hangsúlyozzák
Retkes Attila elnökké választása után az SZDSZ-ben lényeges kérdéssé vált a határon túli magyarság helyzete – mondta az MTI-nek a párt külügyi titkára, Kugyela Tamás. Közölte, hogy a korábbinál jobb személyes és akár intézményi kapcsolatokat akarnak kialakítani a határon túli magyar pártokkal.
Magyarország külpolitikájának a régiós politikán és az EU-s elkötelezettségeken kell alapulnia. Az unió közös kül- és védelmi politikában viszont csak olyan elképzeléseket támogatnak, amelyek megegyeznek a NATO törekvéseivel, mert nem szeretnék, ha “egyfajta rivalizálás” alakulna ki.
Az MDF maradna az antalli pilléreknél
Az MDF külpolitikájának kiindulópontja az Antall József által meghatározott három legfontosabb feladat: az euroatlanti integráció, a magyarságpolitika és jószomszédi kapcsolatok. A párt szerint Magyarország felelősséggel tartozik a határain kívül élő honfitársaiért, mint megfogalmazzák, a magyarság érdekeit úgy kell képviselni, hogy eközben az ország szomszédainak nemzeti értékeit és érdekeit is tisztelni kell.
Az MDF külügyi programjában kiemelkedő helyen szerepel, hogy Magyarország szuverenitását, területi integritását minden körülmények között meg kell védeni. Magyarország alapvető érdekének nevezik, hogy a transzatlanti politikai és biztonsági szövetség a világ legerősebb együttműködési rendszere maradjon, s ebben az országnak aktív szerepet kell játszania.
Jobbik: az arab világ felé is nyitnának
A Jobbik nemzeti érdekű és keleti “testvéri” kötelékeken alapuló külpolitikát ígér. Gyöngyösi Márton, a párt külügyi és külgazdasági miniszterjelöltje azt mondta: az új keleti külpolitika irányát Kína, Oroszország, Kazahsztán és Törökország határozná meg, de az arab világ felé való nyitást is nagyon fontosnak tartják.
A nemzeti érdekű külpolitika azt jelenti, hogy a magyar érdekeket minden esetben előrébb rangsorolják, mint a különböző nemzetközi szervezetek – például a NATO és az Európai Unió érdekeit. Vona Gábor pártelnök közölte: a Jobbik a határon túli magyarok ügyét nem kül-, hanem nemzetpolitikának tekinti. A területtel külön tárca nélküli miniszter foglalkozna egy Jobbik-kormányban.
