A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet vezetőjeként egyszer azt nyilatkozta, hogy túlélők vagyunk – azért lehetünk itt, mert védettséget szereztek őseink, amiket mi örököltünk. Most mégis azt mondja, oltassuk be magunkat. Ez nem mond ellent egymásnak?
Egyáltalán nem. Európában óriási járványok dúltak, melyek sok-sok ember halálát okozták, mégis voltak, akik megúszták ezeket, majd utódokat nemzettek. Tehát ez csak azt akarta jelenteni, hogy nem vagyunk egyformák, hogy óriási sokféleség van abban a populációban, amiben élünk. Példa rá a néhány évvel ezelőtti tokiói terrortámadás, ahol a metróban gázbombákkal öltek meg embereket, de sokan voltak, akik vagy csak enyhén rosszul lettek vagy még annyi sem történt velük. Minden biológiai hatás, gyógyszerhatás egyénenként változik, van, akire hat, van, akinek csak mellékhatásokat vagy semmit sem okoz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden ellen tudunk védekezni. Rengeteg új kórokozó van, ez egy elképesztő háború köztük és a szervezet védekezése közt. Mind a kettő óriási változáson, evolúción megy át: az immunrendszerünk véd minket nagyon sok minden ellen, a kórokozók meg “kitalálnak” rengeteg új módszert, hogy mindezt átverjék, becsapják. Ez tulajdonképpen az evolúció legfőbb hajtóereje: a sokféleség létrehozása. Mindig van olyan, ami megússza az immunrendszer szőnyegbombázását. Az influenza amúgy is a változékonyságáról híres, a szezonális vírusok kicsi eltérésekkel folyamatosan újabb és újabb próbálkozásokat tesznek. Érdekes, hogy a HIV vagy a hepatitisz vírusok nem ennyire változékonyak. A H1N1 vírus abban különleges, hogy azt “találta ki”, hogy termel egy olyan fehérjét, ami a szervezet elsődleges védővonalának hatását elkerüli, és nagyon aktív, agresszív.
A várandós kismamák miért veszélyeztetettebbek az átlagosnál?
A terhesség egy egészséges, de különleges immunológiai állapot, hiszen a magzat legalább ötven százalékban idegen, így a terhes anya immunrendszerének meg kell védenie a magzatot magától az anyától. A kismama immuntűrő állapotba kerül, hogy a magzatot megtartsa, és ezáltal kevésbé lesz védett a vírussal szemben. Az is érdekes kérdés, hogy a fiatalok miért érintettebbek az átlagnál. Náluk hatalmas immunválaszt vált ki a vírus, és nincs elég idő ahhoz, hogy kialakuljon egy védővonal, hamarabb jönnek azok a cunamiszerű óriási hatások, amik a teljes szervezetet érintő reakciókat váltanak ki, és ettől az immunrendszer kimerül. A másik veszélye a H1N1-nek, hogy a tüdő szöveteit öngyilkosságra készteti – a tüdővérzés az egyik legszörnyűbb és leggyorsabb formája a vírus támadásának.
Hazánkban és a világban elérte már a csúcsot a járvány?
Az igazat megmondva: nem tudom. Kiszámíthatatlanul sok komponens szerepel egy járvány terjedésében. Járványügyi szakemberek azt mondják, pl. iskolások esetében, hogy miután a szűk környezetből újra a nagyobb közösségbe kerülnek, rájuk nézve tehát január-február környékén várható a csúcs, de nem biztos a dátum, és az sem biztos, hogy csak egy csúcspont lesz.
December 13-i adat szerint 2 millió 612 ezer oltott magyar van, ez magasnak számít?
Nem vagyok oltási szakember, de azt gondolom, hogy ez nagyon jelentős átoltottságot jelent hála Istennek. Ezzel nem feltétlenül ölik meg az összes vírust, és egyáltalán nem biztos az sem, hogy mindenki teljesen védett lesz – azt mondják, olyan nyolcvan százalék a védettség egy emberen belül. De a vakcináció során az immunrendszert megtanítjuk emlékezni, immunmemóriát adunk, mesterségesen létrehozunk egy rendszert, ami már megtanulta, hogy van egy bizonyos veszély, és az ellen olyan anyagokat tud termelni, melyek legalábbis csökkentik a vírusok számát. Az biztos, hogy a vitaminok és egyéb más, a szervezetet erősítő készítmények alapszinten használnak, de specifikusan nem.
Ön szerint nincs fölfújva, hiszterizálva, túllihegve a H1N1-téma?
Nem tudom. Felelőtlen lenne azt mondani, hogy igen, de persze riogatni sem szabad. Ez egy csapdahelyzet, minden csak utólag derül majd ki. De hadd mondjak egy példát. Az én gyerekkoromban évekig nem mehettem a strandra, mert gyermekparalízis járvány volt, ezt aztán pár év alatt az előzetes oltások eltüntették a Földről. De ugyanez volt a himlővel is, amit még Afrikából is kiirtottak, abba is hagyták az oltást, mire az valamilyen formában újra előjött. A preventív, megelőző oltás létjogosult akkor is, ha nem lehet biztosra mondani, hogy több százezer ember meghalna anélkül. Egyébként, bár nem akarok politikai kérdésekbe belemenni, megvan a véleményem arról a zagyvaságról, ami az első hónapokban a H1N1-gyel kapcsolatos kommunikációt jellemezte. Az egymásnak ellentmondó, felelősséget nem vállaló, “jobb, ha nem mondok semmit” stílus, és az, hogy a szegény háziorvosokat tették felelőssé – akiknek a képzettsége nem föltétlen aktualizált erre a kérdésre -, az felelőtlenség volt. Egyből a szakmai kollégiumoknak kellett volna megszólalniuk. A másik, ami engem személyesen mindig zavar, ha valaminek a pénzügyi hátterei zártak, ellentmondásosak, hiteltelenek. Érthető, a szociológusoknak pedig egy aranybánya, hogy az elmúlt néhány hónapban hogyan alakultak a vélemények, hogyan próbálták társadalmi rétegződésekben ezeket elhelyezni, érthető, hogy kinek, minek hittünk, és kinek, minek nem.
Ön szerint, ha az Omninvest pénzügyei átláthatóbbak, akkor mára nem vált volna az oltás-szkeptikusok egyik fő ellenérvévé, hogy mindennek a hátterében az oltóanyag lobbi áll?
Hadd legyek kicsit szkeptikusabb a társadalmi köztudattal kapcsolatosan – lehet, hogy más lett volna az ellenkezés struktúrája, de valami kifogás biztos lenne. De a lényeg, hogy a vírusnak minderről fogalma nincsen, nem ismeri a politikát, ő simán csak “dolgozik”, és soha nem látott bajokat okozhat.
Másik ellenérv az oltással szemben, hogy túl gyorsan változik, mutálódik, és az összes változata ellen úgysem tudjuk beoltatni magunkat.
Előfordulhat mutáció, de hogy egyszerre és nagy mennyiségben, az valószínűtlen. Ahogyan nem állja meg a helyét a másik ellenérv sem, hogy a vakcina az allergiás embereknél szélsőséges reakciókat válthat ki, mert tojás-albumint tartalmaz. A tapasztalat az, hogy a táplálkozási allergiás ember az oltástól maximum viszketni fog egy-két napig. A harmadik ellenérv a higany – minden oltóanyagban van szerves vegyület formájában higany, de ez teljesen veszélytelen, kiürül a szervezetből. Azoknak az emberek, akiknek évtizedekig amalgámmal tömték a fogaikat, azok ennek a sok százszorosát hordozták a fogaikban.
A Google ma 80 millió 700 ezer találatot adott ki a H1N1-re. Egy laikus hogyan igazodjon el az információáradatban?
Nagyon hálás vagyok a kérdésért, mert szerintem ez a dolognak a lényege. Ne a Google-on informálódjon, ne az interneten. Az interneten bármit meg lehet találni, még azt is, hogy hogyan készítsünk bombát. Ne. A szakemberek dolga, az iskola dolga eligazítani.
De hát az interneten is olvashatjuk szakemberek véleményét…
Igen, de hadd hozzak ide egy példát. A Magyar Immunológiai Társaság kiadott egy közleményt a témában, de mivel nem volt a hírben “higany” és hasonló hívószavak, nem volt bombasztikus, így – néhány kivételtől eltekintve – nagyon nehezen lehetett rávenni a hírközlő portálok többségét, hogy legalább egy véleményként megjelenítsék. A szakemberek álláspontját így a legtöbbször látszólag felülírják az “izgalmas” aspektusok. Az internet hasznos, de meg kell tanulnunk a rengeteg információ közt megtalálni a hiteles szakembereket, a hiteles tájékoztatást.
