Az MSZP szerint Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a saját háza táján kellene szétnéznie, mielőtt az offshore cégeket ostorozza – mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője. A kormánypárti képviselő közölte: Orbán Viktor egyik rokona, a Fideszhez közelálló Helyi Téma nevű lap kiadója, Vitézy Tamás milliárdos nagyvállalkozó 2007-ben egy interjúban arról beszélt, miért lenne szégyen, hogy offshore cégekkel köt üzletet, és hogy neki is offshore cége van.
Török Zsolt elmondta: felszólítják Orbán Viktort, kérje meg családtagját, hogy a külföldre menekített, itthon adózatlan jövedelme után fizesse be az adót az államkincstárba. Mint mondta, ez a várhatóan több tízmilliós összeg sokat segíthetne a krízisalap rászorultjain is.
Távoli rokon
Az MTI azon kérdésére, hogyan rokona az üzletember az Orbán családnak, a politikus azt mondta, Vitézy Tamás bátyjának első felesége Orbán Viktor édesanyjának testvére.
A Manager Magazin 2007-es 3. számában Vitézy Tamást az üzletei finanszírozásáról kérdezték. Arra az újságírói kérdésre, amely szerint korábban azt nyilatkozta, hogy angol befektetői háttérrel csinálták meg egy nagyberuházást, és a korábban gázkereskedelemmel foglalkozó cége, az EuroBridge is angol tulajdonban van, az üzletember visszakérdezett: ez miért baj? Az újságíró válasza erre úgy hangzott: mert ezek az offshore cégek úgy angolok, ahogy mi vagyunk azok.
Vitézy válaszában elmondta: az ukránokkal nem lehet úgy kereskedni, hogy nekik ne legyen jó. Létre kellett hozni egy céget, amelyben ők is érdekeltek. A gondolatmenetet később úgy folytatta: „Az offshore cégek a globalizáció szülöttjei. El tudnám mondani, hogy a neoliberális politika hogyan hozta létre ezeket. Ha egy piacon talpon akarunk maradni, akkor használni kell minden olyan eszközt, amelyet a multik saját maguknak
kitaláltak. Ha nem használjuk, akkor menthetetlenül
elpusztulunk. Üzletileg miért elítélendő?”
Török Zsolt szerint a Fideszhez közel álló médiumok környékén is nagyon sok offshore céget lehet látni, példaként a HírTV-t, az Echo Tv-t, a Lánchíd Rádiót említette.
Bajnai és Oszkó, az offshore-szakemberek?
Ellenzéki vádak szerint ugyanakkor az offshore adóparadicsomok ellen harcoló Bajnai Gordon miniszterelnök és Oszkó Péter pénzügyminiszter maga is jól ismeri ezt a világot. A miniszterelnök korábban a Wallis-cégcsoportot vezette, a pénzügyminiszter pedig a Deloitte tanácsadó céget, ahol adószakértőként közvetlenül is foglalkozott nemzetközi adótervezéssel.
Egy májusi lapinformáció szerint 2005 szeptemberében a kormányfő által vezetett Wallis egyik érdekeltsége megvett egy szerverparkot működtető társaságot, amely a vásárlás után állami megrendeléseket kapott, a vételára pedig 2,2 milliárdról 5,2 milliárd forintra ment fel. A vevők állítólag három ciprusi offshore cégnek adták el a vállalkozást, közülük az egyiknek, a Fleminghouse nevet viselő offshore cégnek az igazgatója volt Bajnai Gordon.
A pénzügyminiszter Szijjártó Péter fideszes képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva azt mondta: nem rendelkezik naprakész információval az ügyről, de ha valakinek voltak külföldi társaságai, az önmagában nem jelenti azt, hogy azok offshore cégek. Oszkó Péter szerint a képviselő által ismertetettek alapján véleménye szerint nem történt adókikerülés.
Offshore vagy nem offshore?
Mint azt lapunk korábban megírta Bajnai és Oszkó nem klasszikus offshore cégekkel foglalkoztak, de ahogyan Ciprust, azaz egy unión belüli alacsonyabb adóztatású államot adótervezésre használtak, az komoly aggályokat vet fel. Ciprusi cégalapításaiknak, illetve adótervezési struktúráiknak vélhetően az adóelkerülés volt az egyetlen célja, ami pedig nem rendeltetésszerű adóhasználatnak minősül, vagyis nem legális.
Az unió fontos joga ugyan a szabad vállalkozás és letelepedés, mégis, ha egy cég csak adóelkerülés miatt választ tevékenységétől idegen helyszínt vagy költözik oda, az a jog nem rendeltetésszerű használata, az ilyen szerződés semmis, mint azt az unión belül több eljárás is precedensértékűen kimondta és büntette.
A Bajnai Gordon által vezetett Wallis-cégcsoport teljesen nyíltan használta, illetve használja ma is a leányvállalatok birtoklásánál a ciprusi struktúrákat, számtalan ciprusi elnevezésű céget (Ltd-ket) alapítottak. Ezek nevében mindig ott van a hangzatos holding, management vagy investment szó, maguk a cégnevek pedig vagy utalnak a csoportra, vagy attól teljesen független fantázianeveken működnek (Wallis European Management, Vitonas, Café Reklam Management, Virini Holding, Nordking, Marivaux, Kadmian Investment). Oszkó Péter, aki a nemzetközi adótervezés, és ezen belül kiemelten is a ciprusi struktúrák elismert szakértője, éppen ilyen társaságláncok felépítésében működött közre.
Mivel a Bajnai és Oszkó nevéhez köthető cégek ciprusiak, vagyis egy másik unión belüli tagállamban, Cipruson vannak bejegyezve, így nem offshore cégek.
Mit jelent az offshore?
Az offshore paradicsomokban az állam az adott országban nem aktív cégekre nagyon alacsony (sokszor nulla) nyereségadót vet ki. Az offshore paradicsomok esetében sokszor csak regisztrációs díjat fizetnek a cégek, más adófizetési kötelezettségük egyáltalán nincs, a cégregisztráció nem transzparens, a valódi haszonhúzó tulajdonos anonim maradhat.
(Ciprusra ez egyébként éppen nem igaz, hiszen van 10 százalékos nyereségadó, van könyvvizsgálati kötelezettség is, és megfelelő információkéréssel elvileg kiderülnek a tulajdonosok is. Az viszont igaz, hogy a ciprusi hatóságok információszolgáltatási hajlandósága lanyha, és él Magyarországgal a kötött kettős adóztatást kizáró egyezmény).
Miért nem szabályos?
Ha egy magyar cégcsoport holdingba szervezi magát, minden további nélkül dönthet úgy, hogy nem titkoltan adóelőnyök miatt is, Cipruson hozza létre a holdingot irányító központi vállalkozást. Ugyanakkor ezt a tevékenységet valóban Ciprusról kell végezni, az ottani alkalmazottakat fizetési listára kell helyezni – ha ez meg is történik, akkor a módszer teljesen legális.
A Wallis és a Delotte cégalapításai ezzel szemben nem a rendeltetésszerű joggyakorlatra utalnak. Ők egyetlen címre, a CY-3030, Limassol, Chrysanthou Mylona 3. alatt jegyeztették be – több száz másik céggel együtt – vállalataikat. Vagyis pusztán egy postafiókot hoztak létre.
Harc az offshore ellen
2010-től lehetnek érvényesek a magyar adószabályokban az offshore-ellenes lépések. A legfontosabb az a 30 százalékos forrásadóztatás, amely automatikusan ilyen kulcsot vet ki minden olyan pénzmozgásra, amelyet magyar vállalkozás kamat, jogdíj vagy szolgáltatási díj címén alacsony adóztatásúnak nevezett államban bejegyzett cégnek fizet. Ez egy amerikai eredetű megoldás, és azokat a pénzeket képes legalább részben megfogni, amelyet olyan országokba utalnának át a magyar társaságok, amelyekkel Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye, és a helyi társasági adókulcs a magyar társasági adókulcs kétharmadánál alacsonyabb. (Jelenleg Magyarországon a nyereségadó 16 százalék, azaz a 10,67 százaléknál alacsonyabb nyereségadójú országokról van szó).
Ilyen adó csak nem uniós állammal folytatott üzleti kapcsolat esetén róható ki, sőt az érintett ország nem lehet OECD-tag sem. Vagyis Ciprus (illetve Bulgária) hiába alacsony adójú állam, mivel uniós tagállamok, a forrásadóztatás nem alkalmazható. Itt továbbra is az APEH hatékonyabb fellépése lenne csak alkalmas a nem legális adótervezések visszaszorítására.
simort is megvádolták
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen a Fidesz, hogy kiderüljön, miért csökkent egy év alatt közel 900 millió forinttal Simor András vagyona, és ez milyen összefüggésben van a jegybankelnök offshore cégével. A vagyonnyilatkozataiból ugyanis kiderül, hogy a 2007-es dokumentum szerint Simor András összesen 923 millió forintos, befektetési alapokban tartott megtakarítással bírt. Az egy évvel később tett nyilatkozatában viszont már azt közölte: csupán 67 millió forintja van befektetési alapokban.
