A Jobbik olyan frakcióban szeretne politizálni az Európai Parlamentben (EP), amely nemet mond a lisszaboni szerződésre és az abban foglaltakra, olyan képviselőcsoportba azonban semmiképpen nem szeretnének ülni, amelyben nyíltan magyarellenes pártok vannak – közölte Vona Gábor pártelnök. A politikus megerősítette, hogy az EP-listájuk első három helyéről mandátumot szerzett képviselőt: Morvai Krisztinát, Balczó Zoltánt és Szegedi Csanádot delegálják az Európai Parlamentbe.
Azzal összefüggésben, hogy az EP-ben melyik képviselőcsoportba ülnek, elmondta: a közeljövőben több tárgyalás is zajlik majd arról, sikerül-e frakciót alakítaniuk az EU-szkeptikusoknak, vagy ahogyan Vona Gábor fogalmazott, az “EU-realista” körnek. „Nagy reményekkel tekintünk arra, hogy sikerül egy (…) nemzetek Európájában gondolkodó frakciót létrehozni” – tette hozzá.
Kik lehetnek a frakciótársak?
Az “euroszkeptikus” csoportok egyébként a legfrissebb adatok szerint 53 EP-képviselőt küldhetnek a 736 tagú Európai Parlamentbe.
Európai parlamenti források szerint pillanatnyilag legkevesebb 23 megválasztott radikális jobboldali EP-képviselő van, egyelőre frakció nélkül. Ők Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Romániában, illetve Szlovákiában nyertek mandátumot. Plusz ide sorolják a Jobbik három megválasztott képviselőjét is.
Ráadásul a cseh ODS nevű, jobboldali polgári párt képviselői (Mirek Topolánek előző cseh kormányfő pártja) korábban bejelentették, hogy nem kívánnak tovább a néppárti frakcióban maradni, mert az túlságosan integrációpárti számukra.
A Nagy-Románia Párt szétverte az előző frakciót
Korábban már létezett egy szélsőjobboldali frakció, amelynek – többek között – a Nagy-Románia Párt is tagja volt. Ám az előző ciklusban összevesztek az olasz neofasisztákkal, akik – román menekültek által elkövetett bűncselekményekre hivatkozva – az összes román Olaszországból való kizsuppolását szorgalmazták. Ekkor a Nagy-Románia Párt kivonult a szélsőjobboldali frakcióból, előidézve ezzel annak automatikus megszűnését, mert kiválásukkal a frakció létszáma a szükséges minimum alá süllyedt.
A Nagy-Románia Párt három képviselője most a néppárti frakcióhoz csatlakozna inkább, ahogy az “Igazi Finnek” nacionalista EP-képviselője is bejelentkezett a magyar részről a Fideszt is magában foglaló képviselőcsoportba. Felettébb kétséges azonban, hogy a Néppárt befogadja-e ezeket a képviselőket.
Képviselők és csoportok
Az EP honlapján szerdán olvasható adatok szerint a jobbközép Európai Néppárt összesen 264 mandátumra számíthat. A Zöldek mandátumainak száma 53 lesz. A szociáldemokraták 161 mandátumhoz jutottak, míg a liberálisok 80-hoz. Az Egyesült Baloldal nevű EP-frakció, amely a kommunistákat is tömöríti, 32 mandátumhoz jutott.
Jelenleg 93 az olyan megválasztott EP-képviselők száma, akik frakción kívüli független képviselőnek tekinthetők. Köztük van a baloldali irányultságú olasz Demokrata Párt 21 képviselője, ők állítólag belépnének a szocialista frakcióba. Nyitott kérdés viszont egyelőre, hogy “hol a helye” a 25 brit konzervatív képviselőnek.
Legalább 23 képviselő kell, két országból
A frakcióhoz tartozásnak amúgy nincsenek kötött szabályai. Mindenki maga dönti el, hogy melyik EP-frakcióhoz akar tartozni, a képviselők általában igyekeznek az őket küldő nemzeti párttal azonos preferenciákat valló EP-csoport részévé válni. Mindez azonban nem jelent kötelezettséget: megeshet, hogy valaki liberális pártból érkezik, ám a szocialista vagy éppen a független frakcióba kéri magát. Minderről csakis pártja felé tartozik elszámolással.
Az adott csoport is szabadon dönt arról, hogy befogadja-e a képviselő(ket). A frakciók általában szívesen látnak minden újabb tagot, hiszen a politikai csoport súlya annak létszámától függ. Ez dönti el ugyanis, hogy hány szakbizottságban tölthetnek be vezető szerepet vagy mennyi beszédidőhöz juthatnak a plenáris üléseken.
A frakciók megalakításának kötött szabályai vannak. Eszerint legalább két különböző országból érkező képviselőnek kell összeállnia, és legalább huszonhárman kell lenniük ahhoz, hogy regisztrálják őket. Három országból már elegendő 18 képviselő, míg négy országból már 14 is megteszi. Akik formálisan sehova nem akarnak tartozni, azok alkotják a „függetlenek” csoportját.
A képviselők egyébként szabad mandátummal rendelkeznek: csakis büntetőjogi eljárás miatt függeszthető fel mandátumuk, és a politikai csoport megválasztásában is szabadon döntenek. A szavazáskor sem köti őket a politikai frakcióban elhatározott álláspont. Igaz, a gyakori „félreszavazás” kiválthatja a csoportból való eltanácsolást.
