Felcsuti Péter azt mondta: örömmel tölti el, hogy a szektor két jelentős tagját hitellel segíti az állam; nagy összegű hitelről van szó, nagyon kedvező feltételekkel, amiért cserébe azt várják, hogy a pénzt a magyar gazdaságba forgassák. A döntés átláthatósága azonban megkérdőjelezhető, ami nem az első eset.
Nem csak az állam ügye
Egy ilyen tranzakció nem az állam ügye, nem lehet nem normatív módon végrehajtani, meg kell hirdetni, és minden bank számára hozzáférhetővé tenni, függetlenül attól, hogy külföldi vagy nem külföldi telephelyű – hangsúlyozta.
Veres János pénzügyminiszter szerdán este jelentette be, hogy az állam az OTP-nek több mint 400 milliárd forint, az FHB-nak pedig 120 milliárd forint hitelt nyújt, aminek révén a belföldi vállalati és lakossági hitelezést szeretnék élénkíteni.
A hitel a bankok devizalikviditását bővíti, és enyhíti azt a versenyhátrányt is, ami abból fakad, hogy a két magyarországi székhelyű hitelintézetnek nincs külföldi anyabankja, amely forrást biztosíthatna számukra.
A bankszövetség elnöke hasonló kifogást fogalmazott meg tavaly novemberben, a 600 milliárd forintos bankmentő csomag első változata kapcsán is, amikor még azt tervezték, hogy a garanciát és a tőkejuttatást csak egy meghatározott kör – a 200 milliárd forint feletti szavatoló tőkéjű hitelintézetek – számára teszik hozzáférhetővé. A feltételnek három bank felelt volna meg, az elképzelés végül módosult.
A bankok egyoldalú szerződésmódosításának korlátozásáról – az erről is rendelkező törvényt hétfőn fogadta el a parlament – elmondta: bizonyos típusú hiteleknél, így a személyi és a fogyasztási kölcsönöknél nem kifogásolják az ingyenes előtörlesztést, csak a jelzáloghitelek esetében.
Tiltakozik Felcsuti
Az utóbbiak ugyanis 25-30 éves hitelek, amelyeket hosszú lejáratú forrásokból refinanszíroznak a bankok. Felcsuti Péter szerint el kellene gondolkodni azon, hogy miért díjköteles a jelzáloghitelek előtörlesztése a világon mindenhol. A törvény különbséget tesz a jelzáloglevéllel finanszírozott és egyéb jelzáloghitelek között, ez ellen tiltakoznak a kereskedelmi bankok – mondta.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azon törekvését, hogy legyen összehasonlítható a kereskedelmi bankok hiteltermékeinek az ára, és abban minden költségelem szerepeljen, Felcsuti Péter nem kifogásolta, bár ez szakmailag nem könnyen megoldható feladat – tette hozzá. Hangsúlyozta: a transzparencia a kereskedelmi bankokra is kötelező.
Jogos vagy jogtalan áremelés?
Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy az ügyfelek legnagyobb része nem tud mit kezdeni azokkal a kifejezésekkel, amelyekkel a bankok megmagyarázzák, hogy miért akarják egyik vagy másik önköltségi elemet növelni, ezért nem biztos, hogy az a jó megoldás, hogy az ügyféllel kötött szerződésbe “beleszuszakolnak” mindenfajta előírást.
Talán jobb megoldás lenne, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a GVH, a bankszövetség és mások megállapodnának valamilyen normarendszerben arról, hogy mikor jogos vagy nem jogos az áremelés, s a felügyelet lehetőséget kapna arra, hogy az ügyfelek érdekében vizsgálja a bankok áremelési gyakorlatát, és ha rendellenességet lát, szankcionáljon – vélekedett.
