iskolajogi esetek
A FigyelőNet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalával közös sorozata az iskolai jogsértésekről. A tárgyalt „jogi esetek” a hivatal 2007-ben kivizsgált eseteit veszik alapul.
A sorozat előző részei:
Nem lehet eltussolni a magatartászavart
Nem lehet csak úgy kirúgni a rossz diákot
Késésért nem járhat igazolatlan óra
Az új érettségi-felvételi rendszer 2005-ös bevezetése óta az érettségi egyben felvételi vizsga is, a felsőoktatási intézmények a korábbi gyakorlattól eltérően már csak nagyon szűk körben tarthatnak önálló felvételi vizsgát.
Nagyon fontos tudni, hogy a felvételi hivatalos, jogvesztő határidőkkel működő eljárás. Ezért alapvető jelentőségű, hogy a felvételiző diák a jelentkezése során a legnagyobb körültekintéssel járjon el. Sok esetben ugyanis nincs arra lehetőség, hogy később javítsa a hibás döntését, esetleges figyelmetlenségét vagy késedelmét.
Egy diák más tárgyat jelölt meg a jelentkezési lapján a pontszámítás alapjául, mint ami a legmegfelelőbb lett volna számára, ráadásul a hiánypótlási-változtatási eljárásban is hibázott. A jelentkezési lap helyes kitöltése esetén felvételt nyert volna az általa választott szakra, így azonban az oktatási biztos sem tudott a segítségére lenni. A diák felvételijét jogszerűen utasították el.
Nincsenek hátrányban a korábban érettségizettek
Egy panaszos már rendelkezett diplomával, de a munkáltatója igénye alapján újabb végzettséget is szereznie kellett, hogy a munkakörét továbbra is elláthassa. A felvételi törzspontszámokat az érettségi eredménye alapján számolják ki, és ez nem érte el a felvételi rendeletben foglalt minimumkövetelményt, a – régi pontszámítási rendben -78 pontot. A panaszos sérelmezte, hogy ő így kiszorul a továbbtanulási lehetőségekből, és mindezek alapján az új felvételi szabályok szerinte hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg. Ráadásul a korábbi felvételi szabályok szerint a diplomával már rendelkezőknél nem az érettségiből számolták a felvételi eredményt. Az ombudsman szerint a pontszámítás új módja nem zárja ki a felvételi eljárásból a régebben rosszabb eredménnyel érettségizetteket sem. A panaszosnak ugyanis rendelkezésére áll az a lehetőség, hogy az érettségi rendeletben leírt vizsgafajták közül kiegészítő, szintemelő vagy ismétlő vizsgát tegyen, és ekkor a pontszáma emelkedhet.
A felvételi eljárásban az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredmény többletpontokra jogosít. Ugyanakkor – mint az ombudsman megállapította – az OKTV alig bír jogszabályi háttérrel, és ezzel veszélybe kerülhet az ellenőrizhetőség, illetve a – végső soron alkotmányi alapokra visszavezethető – jogorvoslati lehetőség. Kiderült tehát, hogy az OKTV-re vonatkozó garanciális szabályok hiánya oktatási jogsérelemhez is vezethet. Az oktatási biztos felhívta az illetékeseknél erre a figyelmet.
Adminisztrációs esetek
A felvételi adminisztratív oldalát az Országos Felvételi Információs Központ (OFIK) tartja kézben. Ezzel kapcsolatban is számos probléma merülhet fel.
Egy diák azt sérelmezte, hogy az OFIK önkényesen törölte a felvételi jelentkezését, annak ellenére, hogy pótlólag – és meglátása szerint indokolatlanul – kötelezték 9000 forint befizetésére, amit ő megtett. Az OFIK szerint azonban a felvételiző rossz helyre ragasztotta fel a jelentkezési lapon a csekk feladóvevényét, és eleve több jelentkezési laphoz tartozó csekket használt fel, ami szabálytalan. Mivel a jelentkezés hibás, egy részösszeg befizetése rossz csekken történt, a csekket pedig rossz helyre ragasztotta fel a jelentkező, ezért kértek tőle 9000 forintot pótlólag, illetve felszólították, hogy amennyiben befizette, igazolja a befizetést. A panaszos erre a megadott határidő után fizette be pótlólag a kért összeget.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a felvételi eljárásban az OFIK nem hibázott, a felvételi kérelem törlése a panaszos hibája miatt, jogszerűen történt, hiszen a felvételiző nem igazolta szabályosan és időben a befizetést. A pótlólag befizetett 9000 forint azonban nyilvánvalóan tartozatlan fizetés, ennek visszautálásáról később rendelkezett is az OFIK.
Fogyatékosok az érettségin
Gyakori kérdés, hogy a középiskolai tanulmányok során megszerzett kedvezményekkel milyen módon élhetnek a tanulók az érettségi-felvételi vizsgán. Amennyiben a tanuló kedvezményt kapott, az érettségi jelentkezéskor a vizsga egyes részei alól való mentesítést külön kell kérni. Ahhoz azonban, hogy a gyermek ezt a számára megfelelő speciális lehetőséget igénybe vehesse, a szakvélemény nélkülözhetetlen. Vagyis a sajátos nevelési igényű tanulók esetén a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében pedig a nevelési tanácsadónak kell javaslatot tenni az érettségi kedvezményekre. Az intézményvezető a szakvélemény alapján köteles biztosítani az érettségi vizsgán a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón pedig lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép satöbbi) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
Egy panaszos sérelmezte, hogy a magyar érettségi dolgozata javítása azért nem volt megfelelő, mert a javító tanár nem kapta meg a diszgráfiájára vonatkozó „felmentési igazolást” tehát ennek tudta nélkül javította ki a dolgozatot.
Itt azonban nem egy általános jellegű kedvezményről van szó, hanem a vizsgázó azokat a kedvezményeket kaphatja – kérelme esetén –, amelyeket az érettségi rendelet biztosít. Mivel ezeket a vizsgázó nem kérte, a javítás során a szakértői vélemény más módon nem vehető figyelembe. Nincs arra lehetőség, hogy a javító tanár „elnézőbben” javítsa azt a dolgozatot, amelyről tudja, hogy írója diszgráfiás.
A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásain a fogyatékossággal élő jelentkező többletpontokra jogosult. Ezen jogosultság igazolásához azonban szükség van szakértői véleményre. Amennyiben a felsőoktatási intézménybe jelentkező fogyatékossága már a közoktatásban is fennállt, azt a szakértői és rehabilitációs bizottság adja ki, amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, igazságügyi szakértő jogosult azt kiadni, vizsgálat alapján, 30 napon belül.
