Darabjaira hullott mára az MSZP baranyai fellegvára. Keserűség és gyász uralkodik a pécsi szocialisták körében, Toller László után Tasnádi Pétert is elveszítették. A 2006. nyári balesete óta éber kómában fekvő Toller örökébe lépő Tasnádinál 2008 tavaszán állapítottak meg daganatos betegséget, amit az orvosok nem tudtak visszafordítani. Nem sok idő maradt a gyászból való felocsúdásra, a Tasnádi Péter temetését követő napra időzítették ugyanis a megyei küldöttgyűlést, ahol megválasztották az új vezetőket – elnöknek a mohácsi illetőségű Puch Lászlót, a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárát, volt pártpénztárnokot –, s döntöttek a márciusi kongresszusra jelölt vezető tisztségviselők személyéről.
Áldozat
A pécsi szocialisták múlt péntekre várták Szili Katalin házelnök válaszát arra a felkérésre, vállalja-e a megmérettetést a tavaszi időközi polgármester-választáson, s indul-e a párt színeiben. Meggyőződésük ugyanis, hogy egyedül ő veheti fel a versenyt a fideszes Páva Zsolttal szemben. Az országgyűlés elnöke a Figyelő megkeresésére előzetesen nem kívánt válaszolni, de környezetében valószínűsítették, hogy visszautasítja a jelöltséget. Tasnádi halálát követően nemcsak baranyai, hanem budapesti szocialista körökben is szárnyra kelt a hír, hogy maga Gyurcsány is szeretné, ha Szili Katalin áldozatot hozna a párt érdekében, netán megnyerné a polgármesteri választást a szocialistáknak, ez ugyanis magas országos népszerűségi indexe okán neki sikerülhet.
Szili Katalin Pécsett. Hazavárnák, de valószínűleg inkább maradna a parlament elnöki székében.
Fotók: MTI
Az, hogy végül Szili mikor lép a nyilvánosság elé, egyelőre nem ismert, nemleges válasza esetén azonban az MSZP nagy valószínűséggel Tóth Bertalan szocialista alpolgármestert jelöli a tisztségre, aki a szocialisták pécsi szervezetének elnöke, de őt helyi forrásaink esélytelennek tartják. Már csak azért is, mert – mint az egyik közgyűlési tag fogalmazott – a szocialisták között Toller balesete óta tart a széthúzás, ami már a város vezetésére is rányomja a bélyegét. (Tóth Bertalant is megpróbáltuk elérni, de lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.) Azt, hogy mennyire nem az MSZP számára áll a zászló a tavaszi időközi polgármester-választáson, jól érzékeltetik a Pécsi Újság internetes honlapján közölt hozzászólások. „Egyetlen MSZP-s hozhatja szorosra a versenyt, Szili Katalin, más kérdés, hogy hiányzik-e neki egy esetleges újabb kudarc, illetve mit kezd Pécs város több tízmilliárdos adósságával, a bebukott Európa Kulturális Fővárosa programmal, illetve a tehetetlen, tehetségtelen, saját üzleti érdekeit néző helyi MSZP-s vezetőkkel.”
Baloldal-ellenes hangulat
A baranyai megyeszékhelyen erős baloldal-ellenes hangulat uralkodik, renoméjukat tovább rontja belső marakodásuk. Így Szili győzelme azzal együtt is kétséges, hogy 1994 óta négyszer nyert egyéni képviselői választókörzetében. A helyi MSZP sem kívánja vissza egységesen, vannak, akik máig nem bocsátották meg neki, hogy Toller László betegsége után egyszer már visszautasította a polgármesteri jelöltséget.
Kormányközeli forrásból nem erősítették meg, hogy a miniszterelnök köre találta volna ki Szili pécsi „helytartóságát”, ezzel együtt több MSZP-s honatya is hivatkozott Gyurcsányra, s arra, hogy a pécsi választáson egyedül ő – mármint a házelnök – tudna csodát művelni.
A Szili-pártiak ugyanakkor ezt az érvelést álságosnak tartják; azt mondják, a felkérés valójában az országos közéletből való eltávolítási szándékot takar, ami a jelenlegi kormányfőnek és híveinek kedvezne. Az igazság valahol középen lehet, „törlesztést” várnak tőle a sok „kibeszélésért”, másfelől úgy tartják, „háborús időkben” minden katonának oda kell mennie, ahová vezénylik, s ahol a legtöbbet tehet a hazájáért. Az elnökasszony e pillanatban Pécsett tudná a legtöbbet tenni, hozzásegítve a szocialistákat, hogy ne bukják el a város irányítását – mutatnak rá azok, akik Szili jelöltségét támogatják. Azért is elvárnák tőle az indulást, mert mind nagyobb idegesség érzékelhető a szocialisták körében a június eleji európai parlamenti választások kilátásai miatt.
Az MSZP elnöksége. A márciusi kongresszuson személyi kérdések nem kerülnek terítékre.
Két hete a főváros IX. kerületében a volt koalíció már elveszített egy parlamenti helyet, a képviselői tisztségről tavaly önként lemondó SZDSZ-es Gegesy Ferenc megüresedett pozícióját a fideszes–KDNP-s színekben indított Bácskai János foglalhatja el a törvényhozásban. „Az MSZP nem akar egy megyei jogú várost elveszíteni az európai választások előtt” – utaltak Pécsre. Úgy tudjuk, Baráth Etele EP-képviselői jelöltsége is azért bizonytalan, mert a korábbi európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter egyéniben nyert Zuglóban, s ha kikerül Brüsszelbe, a XIV. kerületben is időközi országgyűlési választásokat kell kiírni, mint ahogy a baranyai megyeszékhelyen is, ha Toller Lászlót jogerősen is cselekvőképtelenné nyilvánítják.
Azzal együtt, hogy az MSZP tavasz óta kisebbségben kénytelen kormányozni, az MDF és az SZDSZ „sajátos” helyzete miatt nincs veszélyben a kormány. Hiába indítványozta a Fidesz, hogy vegyék sürgősséggel napirendre a parlament feloszlatását, s hiába gyűjtötte össze a szükséges 50 ezer aláírást ugyanezen célból két civil szervezet, ha tárgyalja is az országgyűlés, ez az indítvány szinte bizonyosan nem kap többséget. Vezető MSZP-s körökben azzal számolnak, hogy a szocialista kormányzás kitart 2010 tavaszáig, még akkor is, ha menet közben, ősszel vagy tél elején a párt vezetése kezdeményezi, mást jelöljenek miniszterelnöknek.
Veszteségek
A váltás igénye akkor kerülhet előtérbe, ha a szocialisták megsemmisítő vereséget szenvednek a júniusi EP-választásokon. Bármennyire is hangoztatják ugyanis, hogy a kabinet és az MSZP a válságra koncentrál, s annak hatását igyekszik tompítani, e párt ugyanúgy referenciának tartja a nyári megmérettetést, mint a Fidesz. A márciusi kongresszuson azonban személyi kérdések nem kerülnek terítékre, szinte biztos, hogy a jelenlegi miniszterelnököt erősítik meg pártelnöki tisztségében. Valamennyi megyei alapszervezet Gyurcsányt jelöli ugyanis a posztra.
Helyezkedés és taktikázás várható viszont az elnökhelyettesi, alelnöki pozíciók megszerzése érdekében, vadonatúj nevek azonban itt sem merülnek fel. Inkább, mintha valamiféle „körtáncot” járnának a szocialista politikusok az egyes posztokon, cserélgetik egymás között a vezetői helyeket. Eddig Szekeres Imre jelenlegi és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter viselt elnökhelyettesi tisztséget, most kettejük mellé még Lamperth Mónika volt önkormányzati, majd munkaügyi minisztert, illetve Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettest jelölik.
Kirakat posztok
Szekeres támogatottsága nagy, ám ő nem számít Gyurcsány hívének, márpedig az elnökhelyettes az, aki az elnököt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Juhászról a párton belül azt tartják, „túl passzív, dolgoznia kellene, s nem sértődötten a háttérbe vonulnia”, Lamperth Mónika pedig inkább népszerűbb az elnökségben, mint a párttagság körében. Az alelnöki tisztségekre, amelyek inkább „kirakat posztok”, az eddigi három politikus – Kiss Péter kancelláriaminiszter, Hiller István kulturális miniszter, valamint Újhelyi István (korábbi önkormányzati minisztériumi államtitkár) – mellett jelölik Mesterházy Attilát is.
„Nyilvánvalóan valakik csalódottak lesznek, hiszen többen indulnak, mint ahány hely van; egyet nem szeretnénk, ha Kiss Péter kiszorulna a vezetésből” – fogalmazták meg többen is aggályukat, hogy annyira azért nem lefutott meccs a március 21–22-ére kitűzött kongresszus, amelyet „filozófiai” üzenetértékkel a Tanácsköztársaság kikiáltásának 90. évfordulójára időzítettek. Az MSZP-sek optimizmusát, s egyszersmind valóságtól való elrugaszkodásukat az is mutatja, hogy a válságkezelő csomag, valamint az EP-választási listáról való szavazás mellett tárgyalnak a Magyarország 2020 elnevezésű programról is.
