“A gyűlölet célkeresztjében is kifejezetten a romák állnak: ebből a szempontból 2007 vízválasztó volt. Immár nem csak uszító honlapok szítják az indulatokat, de megalakult egy nyilas szimbólumokat használó paramilitáris szervezet, amely ősszel elkezdte megfélemlítő akcióit a romák lakta településeken” – olvasható a Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2007 –
A gyűlölet célkeresztjében című kötet előszavában.
“Néhány elítélő nyilatkozaton kívül a kormánynak egyelőre sejtelme sincs arról, hogyan reagáljon erre a fejleményre, a parlamenti ellenzék és a hozzá közel álló sajtó pedig távlatos és felelős magatartás helyett igyekezett politikai tőkét kovácsolni a gárda megalakulásából” – írta a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója.
Erre nem gondoltak
A kötetet az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa adta ki. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a Paskó Ildikó, Törzsök Erika és Zolnay János szerkesztésében megjelent könyvről elmondta: “felerősödtek a társadalmi kirekesztési folyamatok, és ugyan a 2007-es évet a kezdetnek tekintettem, arra mégsem gondoltam, ami 2008-ban következett be.”
A kutatóközpont Esélyegyenlőség, szegregáció és oktatáspolitikai stratégiák Kaposváron, Pécsen és Mohácson címmel egy másik könyvet is megjelentetett a magyarországi cigányság helyzetéről. A kötetben Neumann Eszter és Zolnay János megállapítja, hogy a kormány a hatályos közoktatási törvény révén sem képes “valódi esélykiegyenlítő oktatáspolitikát kikényszeríteni az önkormányzatoktól, az iskoláktól és az elit iskolahasználóktól”.
Szerb, szlovák
Huszka Beáta angol és magyar nyelvű könyve, a Decentralization of Serbia: the minority dimension – Szerbia decentralizációja: a kisebbségi dimenzió négy, egymáshoz lazán kapcsolódó tanulmányban foglalkozik azzal, hogy az önkormányzati autonómia megerősítése miként segíthetne a helyi szinten többséget alkotó kisebbségek helyzetén.
A Hatékony nemzetpolitika? című tanulmány szerzője Hegedűs Dániel a MÁÉRT szakértői bizottságainak munkáját elemzi az 1998 és 2002 közötti kormányzati ciklusban.
Petrás Éva, az 1848 megítélése a szlovák és a magyar történetírásban című műhelytanulmányában a két nép nemzettudatában fontos szerepet játszó forradalom történetírói megítéléseit, állításait, valamint az ezeket kialakító előfeltevéseket próbálja rekonstruálni.
