A rosszul működő kémény miatt a lakás levegője oxigénhiányos, szén-monoxiddal telített lesz, ami fejfájást, levertséget, a mérges gázok nagy koncentrációja pedig halált okozhat. A Magyarországon található mintegy hatmillió kémény jelentős része elavult, a tulajdonosok nem törődnek a karbantartással, sokszor be sem engedik az ellenőrzést végző kéményseprőket – mondta el Komlós Andor, a Leier cégcsoport igazgatója.
Nem vesszük komolyan
Az egészségügyi szempontok mellett fontos, hogy a megfelelően kezelt, modern kéménnyel a fűtési energia 5-10 százaléka megtakarítható. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet az új építésű ingatlanoknál sem: a beruházók 60 százaléka ki sem kéri a kéményseprők véleményét a beépíteni kívánt rendszerről – jegyezte meg Szili Balázs, a Forest Hill lakópark igazgatója.
A használatbavételi engedély kiadásához azonban kötelező a helyszíni szemle, amelynek eredménye az utólagos átalakítás, esetleg a kémény teljes visszabontása. Az így megnövekedett költségeket pedig a leendő lakók kénytelenek állni.
Képgaléria!
Hazánkban európai szinten egyedülálló mértékben váltotta ki a hagyományos fűtési módokat a gáz, országosan 80 százalék a gázüzemű berendezést használó háztartások aránya. Ez a tény pedig komoly problémák forrása: a több mint száz éve kifogástalanul működő kéményt egy-két fűtésidény alatt tönkreteheti a gáz égésterméke, amit a szakma kéménykorróziónak nevez – hívja fel a figyelmet Majoros Béla, a FŐKÉTÜSZ szakértője.
Rombol a gáztüzelés
A szilárd tüzelőanyagok – fa, koksz, szén – füstje magas hőmérsékletű és nagy sebességgel emelkedik, a kémény tetejéig nem hűl le annyira, hogy az erodáló anyagok kicsapódjanak belőle. Ezzel szemben a gáz égésterméke eleve alacsonyabb hőmérsékletű, emiatt lassabban halad felfelé, miközben még jobban kihűl: a gőz kondenzvíz formájában kicsapódik a füstelvezető járat falára. A kémény tégla falazata és a kötőanyag (malter) így gyakorlatilag állandóan nedves, ez a kéménykorrózió, ami fölülről lefelé terjed.
Képgaléria!
A lakásokban a jelenség a kéményjárat oldalán, a kémény és a födém találkozásánál megjelenő nedves, vagy barnás, rozsdás foltokban tapasztalható. Mindez pedig nem csak esztétikai probléma, a kötőanyag ekkor már olyan rossz állapotban van, hogy az égéstermék a lakásba szivároghat – emeli ki a szakember.
A várostervezésnél is figyelni kell
A veszélyt tovább növeli, hogy például Budapesten a lakások 40 százalékába nem engedik be a kéményseprőket, sokszor még a hivatalos felszólítás ellenére sem. Évente a lakások egyhatodát egyáltalán nem tudják ellenőrizni. Még az sem elegendő, ha valaki rendszeresen elvégezteti a felmérést, elég ha a szomszéd gondatlan: a szivárgó füstgáz vagy a robbanás nem tartja tiszteletben a lakás határait – jegyzi meg Majoros Béla.
Ráadásul a régi házak közé épülő modern, magasabb épületek megzavarják a környék szélviszonyait, ami az alacsonyabb épületek kéményeiben veszélyes mértékű égéstermék-visszaáramlást okozhat.