Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint az MSZP joggal reménykedhet a törvény elfogadásában, hiszen a parlament többsége hétfőn elutasította azt az SZDSZ-es módosító indítványt, hogy a törvényből vegyék ki a Robin Hood-adóról szóló fejezetet. Azért is reményteljes a törvény elfogadása, mert elutasítása esetén nem csak az adó bevezetése bukik el, hanem a távfűtéses lakásban élőket érintő egyéb kedvező rendelkezések is, ilyen többek között az ármegállapítás nyilvánosságáról szóló rész is – mondta.
A Robin Hood-adóból jövőre a tervek szerint 30 milliárd forint folyik be, s ha megszületik a törvény, akkor ezt „át kell vezetni” a jövő évi büdzsé bevételi oldalára is. A forrást csak a távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni. Szanyi Tibor, az MSZP távhőmunkacsoportjának vezetője szerint is megszületik a törvény, a kisebbségi kormány fontos javaslatait ugyanis eddig is elfogadta a parlamenti többség. Akár az SZDSZ-szel, akár anélkül, most is ez történik majd – mondta.
Ezzel szemben az SZDSZ és az MDF is úgy nyilatkozott, nemmel szavaznak majd, a Fidesz és a KDNP hasonló álláspontja pedig a kezdetektől ismert. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője úgy nyilatkozott, hogy a liberálisok nemmel szavaznak erre az „abszurd” előterjesztésre a hétfői voksoláson. Hasonlóan fogalmazott Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, aki határozottan állította, hogy nemmel szavaznak majd. A Fidesz és a KDNP többször is jelezte, a Robin Hood-adó bevezetése helyett azt tartanák jó megoldásnak, ha 20-ról 5 százalékra csökkentenék a távhő áfáját.
Gyurcsány Ferenc szeptember 15-én, évadnyitó parlamenti beszédében jelentette be, hogy Robin Hood-adóra van szükség, az energiacégektől kellene támogatást kérni a távhő-kompenzációra. A javaslatot egy héttel később be is nyújtotta a kabinet az Országgyűlésnek. Eszerint az energiatermelőknek és -kereskedőknek nyolcszázalékos jövedelemadót kellene fizetniük jövőre, amelyből a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár.
