„A strasbourgi bíróság elfogadta azt a kérelmezői álláspontot, hogy a vörös csillag nyilvános használata politikai véleménynyilvánításnak tekintendő. A bíróság megállapította, hogy a vörös csillag sokrétű jelentéstartalommal bír. Egyes jelképek által megjelenített eszmék propagálásának tilalma elfogadható lehet demokratikus társadalmakban, azonban az adott szimbólum használatának általános tiltása a szólásszabadság aránytalan korlátozását jelenti” – áll a politikus által alelnökként irányított Magyarországi Munkáspárt 2006 párt közleményében.
A politikus a jogerős büntetőítélettel szemben felülvizsgálati kérelemmel élhet a hazai bíróság előtt. Vajnai Attilát hasonló tényállás alapján a Fővárosi Bíróság idén júniusban jogerősen ismét elmarasztalta, ezért a baloldali politikus új kérelmet nyújt be Strasbourgban.
Köszönetüket fejezve ki mindazoknak, aki szolidaritásukkal segítették az emberi jogok érvényesítését ebben az ügyben”, jelzik, hogy a napokban levélben fordulnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Szili Katalin házelnökhöz.
“Ugyanúgy csak politikai rendezvényeken tartom fontosnak e jelkép megjelenését” – mondta a politikus arról, mik a verdikt mindennapokban megjelenő következményei. Szavai szerint a döntéssel egy 15 éves, törvénytelen állapot felszámolása kezdődik meg.
Nem kell törvényt módosítanunk
Nem köteles közvetlenül, az ítélet alapján megváltoztatni Magyarország az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó büntetőjogi tényállást azért, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint megsértették Vajnai Attila munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát – fejtette ki Lövétei István alkotmányjogász. Hozzátette: hosszú távon azonban hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz.
A munkáspárti politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a magyar bíróság 2005-ben marasztalta el.
Lövétei István elmondta: Magyarország részese az Emberi Jogok Európai Egyezményének, amelynek igazságszolgáltatási szerve az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez a bíróság az egyezményben foglalt alapjogok szempontjából hoz igazságszolgáltatási döntéseket. Olyan panaszokat bírál el, amelyeket az egyezményhez csatlakozott országok állampolgárai terjesztenek elé.
Ha az EJEB jogsértést és esetlegesen kompenzációt állapít meg az adott egyén ügyében, akkor döntése mindössze arra kötelezi az egyezményben megfogalmazott jogot megsértő államot, hogy teljesítse az ítéletben kiszabott kompenzációt. De nincs olyan eljárás, amely alapján az EJEB kötelezhetné a magyar államot joggyakorlatának megváltoztatására, ellentétben az Európai Unió bíróságának gyakorlatával, ahol az államok kötelesek összehangolni saját jogrendszerükkel az uniós normákat.
Az EJEB mindössze annyit tehet, hogy kimondja, ha egy egyént jogsérelem ért, és kötelezheti a jogsértő államot a panaszos kárának kompenzálására, vagy a jogsértés más módon való megszüntetésére, vagy egyszerűen csak megállapítja a jogsértést.
A szocialista EP-képviselők örülnek
Üdvözlik a strasbourgi emberi jogi bíróság döntését a vörös csillag használatáról a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának tagjai, Herczog Edit és Hegyi Gyula.
Az MSZP két európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a vörös csillag régi munkásmozgalmi jelkép, amelyet ma is sok demokratikus baloldali párt használ. A strasbourgi ítélet meglátásuk szerint “világossá teszi, hogy a nácizmus és a baloldali eszmék összemosása ellentétes az európai jogállamiság értékeivel”.
