Belföld

MSZP: nem emelik a nyugdíjkorhatárt

A nyugdíjkorhatár emelése helyett a tényleges nyugdíjba vonulás időpontját kellene följebb tornászni, s ragaszkodni kell a svájci indexáláshoz akkor is, ha a nyugdíjaknak csak a 80 százalékát lehetséges a járulékokból finanszírozni - beszélt a kormányzat szándékairól Korózs Lajos államtitkár.

kormány egyelőre nem tervezi a nyugdíjkorhatár felemelését, A következő öt-hat évben a legfontosabb a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum emelése lesz – mondta Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, az Országos Idősügyi Tanács titkára kedden Veszprémben, sajtótájékoztatón.

Túl sok a korkedvezményes?

A nyugdíjkorhatár jelenleg egységesen 62 év, a nyugdíjba vonulás átlagos életkora, az úgynevezett nyugdíjazási korcentrum viszont csak 58,6 év, s ez utóbbit kellene “felfelé tornászni és közelíteni a 62 évhez” – mondta az államtitkár.

A politikus hangsúlyozta: “a mindenkori járulék-befizetések már nem fedezik a mindenkori nyugdíj-kifizetéseket”; most az összes járulékbevétel 80,5 százalékát teszi ki a nyugdíj-kifizetéseknek, ezért 19,5 százalékot adóbevételekből kell finanszírozni.

Korózs Lajos elmondta: Magyarországon jelenleg 2 millió 962 ezer nyugdíjas van, de közel 3,2 millió nyugdíjat kell kifizetni, ugyanis több százezren annak olyanok, akik több jogcímen is kapnak nyugellátást. Például saját jogon is, meg özvegyi jogcímen is – tette hozzá.

Kevés az inflációt követni

A parlamentben négy évvel ezelőtt elfogadott nyugdíjkorrekciós program nyomán konszenzus alakult ki az Országos Idősügyi Tanácsban az idősszervezetek képviselői között – emlékeztetett az államtitkár. Mint mondta, akkor a kormány megerősítette, hogy a gazdaság bővüléséből származó eredmények továbbra is megjelennek a nyugdíjakban: a januári nyugdíjemelést ugyanis úgy állapítják meg, hogy 50 százalékban a nettó bérnövekedést 50 veszik figyelembe, 50 százalékban pedig a tervezett inflációt, az úgynevezett svájci indexálás szerint.

Ezzel szemben “az Orbán Viktor-féle verzió figyelmen kívül hagyja a gazdaság bővülését, a bérek növekedését, s csak azt veszi figyelembe, hogy éppen mennyi az éves infláció” – mutatott rá Korózs Lajos.

Ez ugyanis azt jelentené, hogy a nyugdíjak ugyan növekedni fognak az infláció mértékével, ám a bérek jobban növekednek, mint az infláció, ezért az aktív korúak bére és a nyugdíjjövedelmek között “nyílni fog az olló”. Ez pedig társadalmi feszültségeket okozna, és számunkra elfogadhatatlan a társadalmi csoportok (aktívak és nyugdíjasok) szembefordítása – jegyezte meg az államtitkár.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik