A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter pénteken elmondta: azért döntött a titkosítás feloldásáról, mert az ellenzéki politikus erről szóló interpellációjában szereplő felvetésnek semmilyen igazságalapja nincs. Kósa Lajos interpellációja szerint a határozat-módosítás lehetővé teszi lényegében a teljes magyar politikai elit titkosszolgálati eszközökkel történő jogellenes megfigyelését, a róluk gyűjtött információk politikai célzatú felhasználását.
Szilvásy György kitért arra, hogy a határozat mostani módosításával olyan önkormányzatok és önkormányzati intézmények is bekerültek ebbe a körbe, amelyek az uniós források kiírása, vagy felhasználása miatt támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve. Hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági védettségi kört évente felülvizsgálják, a törvényben előírt kockázatelemzés alapján, a kihívások és a nemzetbiztonság kapacitása függvényében. Szilvásy György hangsúlyozta, a nemzetbiztonsági védelem együttműködésen alapul és többletfeladatokat jelöl ki a Nemzetbiztonsági Hivatal számára, de többletjogokat nem ad.
A nemzetbiztonsági védelem, vagy objektumvédelem vonatkozik többek közt az Országgyűlésre, a Köztársasági Elnök Hivatalra, az Alkotmánybíróságra, az Állami Számvevőszékre, a Magyar Nemzeti Bankra, a Miniszterelnöki Hivatalra, a minisztériumokra, valamint a rendőrség, a polgári védelem, a vám és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás intézményeire, a főváros, valamint a megye jogú városok önkormányzataira. Több, nemzetgazdasági szempontból fontos cég is szerepel a rendeletben: a Mol Nyrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., az Antenna Hungária Zrt., BKV, a Volán Társaságok, a Malév, a MÁV, a Magyar Posta Zrt., a Dunaferr Zrt., a Fővárosi Vízművek, illetve a Niktrokémia Zrt.
