Attól félnek, hogy a BKV szétesik, és akkor semminek nem lesz felelőse a cégnél – hangoztatták a közlekedési vállalat szakszervezeti vezetői. Vélekedésük szerint ha a cég finanszírozása megoldatlan marad, akkor szétesik a cég, nem lehet majd tudni, hogy „hova folyik a pénz”. Arra azonban egyikük sem tudott válaszolni, hogy vajon mely csoportoknak lehet érdeke, hogy a finanszírozási gondokkal küzdő cégből részt szerezzenek. A széthordásra utal szerintük, hogy tavaly húsznál több BKV-tulajdonú gazdasági társaságot jegyeztek be a cégbíróságon, illetve hogy a járatrikítás egyes BKV-telephelyek eladását teszi lehetővé.
Egyelőre azonban a sztrájkot nem emiatt, hanem a BKV-járatok tervezett ritkítása miatt hirdették meg. Ugyan a héten már a fővárosi kerületek is eljuttatták a BKV-hoz az általuk elfogadhatónak tartott teljesítménycsökkentés paramétereit, de ez az eredetileg tervezett hatmilliárdos megtakarítás helyett csak 2,2 milliárddal javítana a cég helyzetén, azonban Demszky Gábor kabinetje ezt kevesli.
Önerőből nem megy
A főpolgármester és a szakszervezetek egyetértenek abban, hogy önerőből nem tudják kigazdálkodni azt a pénzt, ami a vállalat működtetéséhez kell. Ezért a szakszervezetek és a városvezetők is azt szeretnék, ha a közlekedési és a pénzügyi tárca is hozzájárulna a bevételekhez, vagy legalább tárgyalóasztalhoz ülnének a cég és a szakszervezetek vezetőivel. Demszky Gábor péntek délelőtt 18,5 milliárdos póttámogatást kért a cég működéséhez, hátha így rövid távon megoldódik a probléma, és elmarad a sztrájk.
Ez azonban vajmi kevés a megoldáshoz. Egyrészt a szakszervezetek szerint ez a pénz nem oldaná meg a cég hosszú távú finanszírozását. Az már sokkal többet nyomna a latban, ha a MÁV-hoz hasonlóan a BKV-nak sem kellene jövedéki adót fizetni az üzemanyag után, vagy ha a parkolási bevételekből több pénzt fordítanának a BKV működtetésére. A városháza tulajdonában álló Parking kft-nél azonban úgy látják: a parkoló- és behajtási díjakból befolyó kétmilliárdot P+R parkolók kiépítésére fordítják, vagyis evvel ők már támogatják a közösségi közlekedést.
Csalk a buszokra számíthatunk?
A kormányzat – és néhány, az MTI által megkérdezett közlekedésmérnök – azonban úgy látja, nem nekik, hanem a fővárosnak kellene mélyebben a zsebébe nyúlni. Így elég valószínűtlennek tűnik, hogy akármelyik minisztérium mentőövet dobna a szabad demokrata vezetésű városnak.
Lássuk a büdzsét!
Érvelésük megértéséhez vázoljuk fel a BKV költségvetését.
A cég összesen 116 milliárd forintot fordított működésre tavaly. Ez az összeg már 1992 óta folyamatosan csökken, mert a főváros 16 évvel ezelőtt vont el először pénzt a BKV-tól, mondván, hogy a négyes metróra spórolnak belőle. Az ország – és a főváros – közösségi közlekedésre fordítható pénzeinek nagy részét is az 511 milliárd forintos beruházásra fordította a városvezetés.
A 116 milliárdos kiadás mellett az utasok évente 46 milliárd forintért vesznek jegyet és bérletet, ez a költségek 40 százaléka. Az állam fogyasztói árkiegészítés és termelési támogatás címén 49 milliárdot, vagyis 41 százalékot ad. A maradék egy részét adja a főváros, miközben a legtöbb európai városban 33-33-33 százalékos arányban járul hozzá az utas, a város és az állam a közösségi közlekedés fenntartásához. Ami pedig még mindig hiányzik, azt a BKV hitelből fedezi, a bankok azonban már nem akarnak a cégnek hitelezni. A főváros azonban inkább a négyes metróra, és más fejlesztésekre ad pénzt, a működés költségeihez csak kis mértékben járul hozzá.
Így egyelőre úgy tűnik, a hétfői sztrájkra nincs rövid távon megvalósítható megoldás. A Magyar Kerékpárosklub és a Critical Mass szervezői azt javasolták, hogy aki teheti, menjen biciklivel. Félő azonban, hogy a legtöbben inkább autóba ülnek, és megtapasztalják, milyen lenne az élet BKV nélkül.
