Belföld

Agyonfejlesztenek a borsos árú magánovik

Több magánóvoda kínál extraszolgáltatásokat az országban, borsos árakon: akár havi százezer forintot is elkérhetnek. Nem árulnak zsákbamacskát, de a szaktárca illetékese szerint nem árt bőséges információt szerezni a magánóvodáktól, ha egyáltalán adnak.

Egy óvoda akkor jó, ha abban a gyerekeknek a legtöbb idejük a játékra jut, és nyugodt, derűs hangulatban sok mozgással telnek a napjaik. Sok esetben a szülők nem elég tájékozottak és azt gondolják, hogy akkor tesznek jót a gyermeküknek, ha minél több foglalkozásra, kognitív irányú képességfejlesztésre járatják a kicsiket – véli Kovács Erika, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) óvodai referense.

Nincsenek ugyanakkor egységes véleményen az óvodavezetők: van ahol a különórákra helyezik a hangsúlyt, de akad olyan ovi is, ahol egyáltalán nincs fakultatív program, mert nincs rá forrás, a szülőket pedig nem akarják terhelni.

Az órák között elvész a gyerek?

Azoknál a családoknál, ahol megválogathatják az intézményt, nem ritkán túlterhelt a gyerek, ezt azonban csak az év vége felé veszik észre, amikor lehet hogy már késő. Reggel nyolctól délután négyig több órát tanul, angolórára jár, zongorázik, táncol, uszodába viszik, a játék pedig háttérbe szorul.


Agyonfejlesztenek a borsos árú magánovik 1

Sok játék, sok mozgás kell (Fotó: MTI)



A magánóvodák nagy része csak a szülők zsebéből húzza ki a pénzt – véli az a lapunk által megkérdezett szülő, aki állami óvodába járatja a gyermekét és elégedett. Szerinte egy ilyen helyen nem foglalkoznak kevesebbet a gyerekekkel, csak meg kell találni a megfelelőt. Vannak azonban szülők, akik a minőségi szolgáltatás megléte miatt választottak csemetéjüknek magánóvodát, vagy éppen a biotáplálkozás miatt választottak privát intézményt.

Ovis számtan

A XII. kerület speciális angol nyelvű magánóvodájába nem lehet olyan könnyedén bekerülni: 75 ezer forintért sikeres regisztráció jár, majd felkerülünk egy várólistára. Ha sikerünk van – és ezt az érzést már hároméves gyermekünkbe is tápláljuk, idejekorán – felveszik a csöppséget, akiért éves szinten mintegy kétmillió forintot fizetünk be, ha hetente öt teljes napig szeretnénk őt fejleszteni.

Ha a második kerületbe íratnánk szemünk fényét, jobb, ha számológépet viszünk a felvételire, annyi válaszható fakultatív programot kínálnak – vegyes áron – a fix szolgáltatás mellé. Itt az alaptandíj 61 ezer forint havonta, ehhez jön angolóra havi ötezerért, úszás vagy korcsolya mintegy 12 ezer forintért és néptáncoktatás, félévre 19 ezer forintos áron. Megnyugtató hír, hogy ha bábszínházba vagy kirándulni mennek a gyerekek, azért már nem kell külön fizetni – legalábbis ezt ígérik.

Egy külvárosi oviban 30 ezer forintot kérnek a szolgáltatásért. A tandíjból 20 ezer az alapítványi hozzájárulás, amely visszaigényelhető az adóból. Az óvodában kis létszámú csoportokban biztosítják a gyermekközpontúságot, azt hogy minden ovis a saját képességrendszere alapján fejlődjön – áll a tájékoztatóban. Ebben az intézményben kérésre házhoz is viszik a kicsit, ha pedig görkorizni szeretne, azt is megtanítják neki, és ezért még külön díjat sem számolnak fel. Egy tizenhetedik kerületi intézményben attól függ a fizetendő havidíj összege, hogy hányszor vigyáznak az ovisokra: ha hetente kétszer egész nap, akkor 23 ezer, ha pedig hetente ötször, akkor 52 500 forintot kérnek. A térítési díjak tartalmazzák a gondozás, az étkezés és a fejlesztő programok költségeit is.

Nem ismerik a várólistát

Kivételt jelenthet Újpest egyetlen magánóvodája, amely 2002 óta fogadja a környék gyermekeit. Havas Orsolya óvodavezető a FigyelőNetnek elmondta: az épület, amelyben működnek, eredetileg is óvodának épült, de nagyon rossz állapotban vették meg. Náluk nincs várólista, mint a legtöbb budai oviban, mert itt még nem alakult ki stabil vásárlóerő. Az óvodavezető szerint néhány év múlva náluk is „teltház” lesz, elég ugyanis körülnézni a rohamosan fejlődő Újpesten.

Az árak sem súrolják náluk a plafont – hangsúlyozza Havas Orsolya. Egy hónapra 68 ezer forintot kérnek a szülőktől, ezért pedig négyszeri étkezést, különórákat, azaz például nyelvi képzést biztosítanak a gyerekeknek. Egy-egy csoportba maximum 15 gyerek jár.


A vezető szerint divat manapság magánóvodákba járatni a csemetéket, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni a minőségi szolgáltatást és azt sem, hogy rendszeres közegészségügyi ellenőrzésekre számíthatnak azok, akik magánkézben lévő óvodákat hoznak létre.

Óvoda nyugaton és keleten

Győrben több mint harminc óvoda várja a gyerekeket, ebből 18 önállóan működik, az önkormányzat támogatása nélkül, tíz pedig vegyes, azaz többcélú intézmény. A születésszám csökkenésével optimális a nevelők leterheltsége, mert egy csoportra átlagosan tíz gyermek jut (az országos átlag 10,7).

Kaposváron idén kezdte el működését az a magán gyermekház és napközi, amely mintegy 50 ezer forintot szed be havonta a szülőktől. A zenei nevelésre építő oviban már kétévesek is megfordulhatnak, a kertes családi házban kézművesfoglalkozás és sok-sok szabadtéri játék is helyet kapott.

Hamarosan elkészül a debreceni Veress Péter utcai óvoda, amely a helyhiánnyal küzdő Sámsoni úti intézményt váltja ki. Az épületet január végéig kell átadni, az óvodások pedig augusztusban költözhetnek be, mintegy 100 gyerek fér majd el.

A legelső

Az első óvodát hazánkban 1828-ban nyitották meg, a budai intézményt Brunszvik Teréz alapította. Tíz év múlva már falusi kisdedóvoda is működött Tolna megyében, ahol a cselédek gyerekeinek hoztak létre egy intézményt. Az első óvóképzőt 1837-ben indították el, igazgatója Wargha István volt. Magánóvodát először a 90-es évek elején nyitottak Magyarországon. A kedvezőtlen demográfiai folyamat következtében 17 százalékkal csökkent az óvodások száma az elmúlt tíz évben. A három és hat év közötti gyerekek 93 százaléka került valamilyen – állami vagy alapítványi – intézménybe, amely világviszonylatban jó arány. Csökkent a férőhelyek száma is: 2006-ban 4177 állami fenntartású, 119 egyházi és 228 egyéb fenntartású – egyebek mellett magán – óvoda működött hazánkban, 1993-ban pedig 4548 intézmény volt önkormányzati tulajdonban, emellett 22 egyházi és 26 magánóvoda működött.





Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.