A miniszter negyvenperces expozéjában többek között azt taglalta, hogy a verseny két szinten valósulna meg úgy, hogy egyrészről a pénztárak versenyeznek a biztosítottakért, másrészről versenyre kényszerítik az egészségügyi szolgáltatókat is.
Horváth Ágnes újra hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítás átalakításának alapvető célja, hogy szűnjön meg a hálapénz. Hozzátette: a rendszer lényege, hogy kötelező lenne a részvétel, a befizetés nem kockázatarányos, hanem kizárólag jövedelemarányos. Mindenki jövedelemarányos járulékot fizet, a szolgáltatásokat pedig szükségletarányosan veszi igénybe – magyarázta. A kormány egyébként azt várja, hogy a folyamat eredményeként Magyarországon 2009. január elsejétől 7-10 egészségbiztosítási pénztár kezdi meg a működését – jelentette ki Horváth Ágnes.
Béki Gabriella (SZDSZ) a jelenlegi ellátórendszert felszólalásában úgy jellemezte, hogy rossz, elavult struktúrában működik. Az ellátórendszer három pillére: az alapellátás, a járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás közül az utóbbi a legdrágább, és véleménye szerint a mai napig túlméretezett.
KDNP: legfeljebb visszavonható a javaslat
Nagy Kálmán, a KDNP elsőként felszólaló vezérszónoka szerint ez a törvény csak visszavonható, de nem javítható. “Olyan öszvértörvény született, amely felbontja a nemzeti kockázatközösséget” – tette hozzá a képviselő, aki szerint most a beteg a rendszerrel áll majd szemben, nem az orvossal. Ez a törvény azt adja el, ami nem az övé. Ilyen fajta privatizáció nem volt a rendszerváltozás óta – mondta Nagy Kálmán.
A KDNP másik vezérszónoka, Puskás Tivadar azt hangsúlyozta, hogy a javaslat újra beengedi a rendszerbe a versenyt, és legálissá teszi azt a lehetőséget, hogy bizonyos idő után a kivehetővé váljon a közpénz egy része. Hozzátette: korábban úgy tűnt, hogy pluszforrásokhoz jut az egészségügy, jelenleg viszont az látszik, hogy ezek kimaradnak. “Kidolgozatlan a törvénytervezet, nem ajánljuk általános vitára sem, tisztelettel kérem a kormányt, vonja vissza” – zárta felszólalását.
Az MDF nem fogja megszavazni
Herényi Károly szerint “egy olyan törvényt fog elfogadni az Országgyűlés kormánypárti oldala, amely híján van a társadalmi egyeztetésnek, híján van egy olyan egyetértésnek, ami a sikerét megalapozná.” Meglátása szerint közel egyéves koalíciós huzavona után az asztalon fekvő javaslat már köszönőviszonyban sincs az eredeti elképzelésekkel. Így az MDF nem fogja megszavazni a javaslatot.
Az MDF egyetért azzal, hogy az állam szerepe szoruljon vissza és az állampolgárokban erősödjön az öngondoskodás igénye. Véleménye szerint azonban ehhez meg kellene teremteni az öngondoskodás anyagi feltételeit. Az MDF frakcióvezetője hiányolta az egészségügyi reform céljának pontos meghatározását is.
MSZP: módosításokkal elfogadható a javaslat
Az MSZP módosításokkal ugyan, de elfogadhatónak tartja az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Kökény Mihály felszólalásában nyomatékosította, hogy nem több-biztosítós rendszert kívánnak létrehozni és szó sincs az üzleti biztosítók “térhódításáról”, hiszen a létrejövő pénztárakban az állam 51 százaléknyi többségben marad, és ez az állami tulajdon elidegeníthetetlen lesz.
A törvényjavaslat társadalmi vitájával kapcsolatban személyes véleményének hangot adva Kökény Mihály azt mondta, meggyőződése, hogy aki és amely szervezet akart, az hozzászólhatott a javaslathoz, és meg is tette. A kritika lehet, hogy néhány ponton megállja a helyét, de a parttalan vita nem vezet sehová. Hozzátette: illúzió lenne azt gondolni, hogy egy évekig tartó vita ma Magyarországon, a jelenlegi körülmények között kiérlelne egy olyan megoldást, amely mindenkinek megfelelne.
Fidesz: ez nem reform, ez túlélés
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője vezérszónoki felszólalásában arról beszélt, hogy ez a törvényjavaslat a területi ellátásban és szociálisan fogja kettészakítani a társadalmat, továbbá felborítja a szociális, állami felelősséget, hiszen a létrejövő új egészségbiztosítási rendszer azokat az embereket hagyja magára, akik igazából rászorulnának a gondoskodásra. A politikus szerint sem az ország gazdasági teljesítménye, sem az emberek életkörülményei nem alkalmasak a tervezett átalakításokhoz.
A javaslat “a túlélés keskeny ösvénye, de semmiképpen nem reform. A szociális felelősség nem ideológiai kérdés, nem jobb és baloldali politika kérdése” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
