Az MSZP arra törekszik, hogy a legfontosabb jogszabályokat megalkossák az év végéig, azonban lehetnek olyan részletkérdések, amelyeket nem az első törvénycsomagba kell betenni – fogalmazott Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke.
Frakciótársa, Vojnik Mária azt mondta, a tárgyalások során nagyon sok kérdésben már megszületett a megállapodás az SZDSZ-szel. Példaként említette, hogy a jövőben is jövedelemarányos lesz a járulékfizetés, amelyet az APEH szed be, és abban is megállapodtak, a fizetett járulék után milyen egészségügyi szolgáltatás jár; ezeket minden évben a parlament fogja meghatározni a költségvetés tervezésekor és törvényben rögzítik majd.
Az egészségügyi bizottság szocialista tagja hangsúlyozta: a kialakítandó biztosítási rendszer “megtartja” szolidáris jellegét, méltányos és egyenlő hozzáférést fog biztosítani mindenki számára, függetlenül attól, hol lakik vagy milyen a társadalmi státusa.
Egybefüggő régiót akarnak
A területi különbségeket és az ellátáshoz való hozzáférésekben mutatkozó eltéréseket a fejkvóta fogja kiegészíteni – tette hozzá.
Az MSZP álláspontja továbbra is az, hogy területileg egybefüggő régiók legyenek, amelyekben egy pénztár tevékenykedik, és ez fogadhatna biztosítottakat a területén kívülről is – tette hozzá a képviselő.
Vojnik Mária hozzátette: ezek a régiók lehetnek a jelenlegi statisztikai régiók is, de ezek határaihoz “nem feltétlenül kell ragaszkodni”. A szocialisták javasolják az ellátási kapacitásokhoz igazodó területi egységek meghatározását, továbbá, hogy ezen területek a hatékonyabb működtetés érdekében azonos lakosságszámmal rendelkezzenek. MSZP-s javaslata az is, hogy a pénztárak számát és a hozzájuk rendelt területet törvényben kell meghatározni – részletezte az elképzeléseket Vojnik Mária.
Ha ezen elvek mentén “áll fel” a régiós egészségbiztosítási rendszer, a szocialista párt véleménye szerint a betegutak jobban szervezhetőek, a pénztárak számára hatékonyabb lehet a kooperáció a szolgáltatókkal, alacsonyabb a működési költség, és csak ebben a területi rendszerben értelmezhető a hozzáférés egyenlősége is – mondta a szocialista politikus.
Jobb minőség
“Úgy véljük, hogy ezek a szakmai érvek meggyőzik nemcsak a koalíciós partnerünket, hanem a politikai és civil élet szereplőit is, akik számára az esélyegyenlőség és a jobb minőségű egészségügyi szolgáltatás nemcsak a szavak szintjén fontos” – fogalmazott Vojnik Mária.
Kökény Mihály kitért arra, hogy a koalíciós szerződésben rögzített, az egészségügyi ágazat más területét érintő kérdésekben is változások lesznek a jövőben. Példaként a háziorvosi tevékenységet említette, ahol a változások következtében csökkennek az adminisztrációs költségek és megnő a finanszírozás. Szólt a járóbeteg-ellátás fejlesztéséről is, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai útján nyerhető forrás.
Az MSZP támogatja a kórházak gazdasági társaságként működtetését, ami nem jelenti az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon eladását – emelte ki a politikus. Egy kérdés kapcsán Kökény Mihály elmondta: az Egészségbiztosítási Alap többletéből a gazdálkodási nehézségekkel küszködő kórházak kapnak majd támogatást, ami nem konszolidációt jelent. Azon intézmények, amelyek nem alkalmazkodtak a tavasszal elkezdődött struktúraátalakításhoz, nem számíthatnak pénzügyi segítségre. “Nem a mindenki kap egy kicsit” elvét fogják alkalmazni – tette hozzá a szocialista Kökény Mihály.
Az MSZP irányít?
A fideszes Mikola István kijelentette, úgy látszik, az MSZP átvette az irányítást az egészségügyet érintő kérdésekben, ami azzal magyarázható, hogy valószínűleg belátták a nagyobbik kormánypárt politikusai: az SZDSZ által erőltetett “úgynevezett” egészségügyi reformprogram nem vezet sehova.
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Kökény Mihály sajtótájékoztatója alapján úgy tűnik, mintha az MSZP politikusai szakítanának korábbi felfogásukkal, miszerint az eddigi rendszert végképp el kell törölni, és egy teljesen új struktúrát kell létrehozni. A mostani kommunikációból ugyanis látszik: “rájöttek, hogy a múlt alattuk van, s arra építkezni kell”.
Mégis lehetnek gazdasági társaságok?
A politikus kitért a Fidesz egy állásfoglalására is, mellyel a párt az önkormányzatok számára kíván útmutatást adni abban a kérdésben, hogy hogyan kezeljék az egyre nehezebb helyzetbe kerülő korházaikat. Mint mondta, a Fidesz ezen határozata arról szól, hogy igenis át lehet alakítani a kórházakat gazdasági társaságokká, de csakis akkor, ha érvényesül három dolog, melynek meglétéhez a párt ragaszkodik.
Így ahhoz – húzta alá -, hogy “ez az átalakítás nonprofit, közhasznú gazdasági társasági formát jelentsen. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az egészségügyi közvagyon száz százalékban maradjon az önkormányzatok tulajdonában, valamint, hogy az átalakulást megelőzően történjen meg valamilyen konszolidáció”. Hiszen – mint hangsúlyozta – az új gazdasági törvény szerint sem lehet kifizetetlen számlák tömkelegével, 2-3 milliárd forintnyi hiánnyal gazdasági társasággá alakulni.
Mikola kijelentette, hogy szívesen reagálna a többiztosítós-modellel kapcsolatos kérdésekre, de semmilyen szakmai anyag nem jelent meg, amely “legalább koncepcionális szinten megfogalmazná, hogy mit ért a kormányzat a többbiztosítós-modell alatt”.
