Hunvald György (MSZP) egyetlen koalíciós képviselőként nemmel szavazott. A politikus az MTI-nek elmondta, véletlenül nyomta meg az elutasító gombot. A Fidesz- és a KDNP-képviselők többsége tartózkodott, Pokorni Zoltán (Fidesz) nem vett részt a szavazásban.
A közgyűlés tudomásul véve a helyzetjelentést, felkérte a főpolgármestert a szükséges intézkedésekre. Ezek között szerepel az EU-kohéziós támogatási kérelem előkészítése, egy hatékony irányítási struktúra és projektszervezet, valamint egy koordinációs iroda létrehozása.
A vitában, amit mindkét fél konstruktívnak minősített, pártállásuktól függetlenül támogatásukról biztosították a képviselők a 4-es metró építését. A Fidesz- és a KDNP-politikusok fenntartották a nyomvonallal kapcsolatos korábbi kifogásaikat. A hatályos metrótörvény betartásának fontosságát és a tulajdonjogi, finanszírozási hiányosságok rendezését, valamint a még hiányzó hatósági engedélyek beszerzésének szükségességét hangsúlyozták. Emlékeztettek rá, hogy több helyen, így a Fővám téren is engedély nélkül kezdődtek meg a munkák, például az állomásépítés.
Demszky Gábor megerősítve két héttel korábbi kijelentését, hogy egyéves késésben van a metró, elmondta, választási okból nem gyorsítják fel a beruházást. A főpolgármester szerint a beruházást az viszont meggyorsítja majd, hogy rövidesen elfogadják azt a törvényt, ami az elsőfokú szakhatósági engedélyek kiadását a közigazgatási hivatalra bízná a kerületek helyett.
Demszky Gábor hiányolta az ellenzéktől annak kinyilvánítását, hogy négy évig az Orbán-kormány alatt nem akarták ezt a beruházását. Tarlós István cáfolta ezt, hangsúlyozta, hogy nem a metróépítést akadályozták. Mint mondta, az építési költségek nem szerepeltek akkor a költségvetésben.
A főpolgármester bejelentette, hogy jövő héten, április 3-án megkezdődik az alagút fúrása. Kifejtette azt a reményét is, hogy az EU minél nagyobb támogatást ad majd a 4-es metró építéséhez. Az előterjesztés egyebek közt tartalmazza azt is, hogy a metró első és második szakaszára, a kapcsolódó beruházásokkal, az általános tartalékkerettel 485 milliárd forintot kellene költeni a pályáztatási terv alapján. Az engedélyokirat előkészítés alatt lévő 2. számú módosítása 353 milliárd forintot tartalmaz e célra.
