Újabb népszavazás-kezdeményezés december 5-én

Az Ágoston András vezette délvidéki kis magyar párt választmánya – saját megfogalmazása szerint – a nemzet egészében érezhető válságjelenségek meghaladása érdekében indította újra az először 2003-ban kezdeményezett aláírásgyűjtést. Mivel úgy ítélte meg, hogy az aláírásgyűjtés nem lehet pártokhoz kötött akció, a VMDP ifjúsági tagozata vállalta, hogy kezdeményezi egy ifjúsági szervezetek képviselőiből álló bizottság létrehozását, hogy e testület koordinálja majd az aláírásgyűjtést, az aláírt ívek begyűjtését és Budapestre juttatását. Az ívet aláírók azt kérik a magyar kormánytól, a parlamenti pártok vezetőitől, minden közjogi méltóságtól, s a magyarországi demokratikus közvélemény egészétől, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli nemzeti integrációja érdekében támogassák a kettős állampolgárságra vonatkozó igényt, és a vajdasági magyarok közül az, aki kéri, letelepedés nélkül is megkaphassa a magyar állampolgárságot.

Két kérdés, eredménytelen népszavazás

2004. december ötödikén két kérdésre kellett a választóknak felelniük: a kettős állampolgárság megadásáról a határon túli magyaroknak, illetve a kórházak privatizálásáról. A népszavazást heves, leginkább érzelmekre ható kampány jellemezte, főleg a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett kettős állampolgárság témáját tekintve. (A kérdés egyébként egész pontosan így hangzott: “Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti “magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”) Míg a jobboldali pártok a magyarság egységét, a határon „inneniek és túliak” testvériségét hangsúlyozták, addig a kormánypártok a Magyarországot „elözönlő” román munkavállalókkal és azzal riogattak, hogy a választójogot megszerezve a határon túliak fogják eldönteni a belpolitikai kérdéseket.

A népszavazás a várt eredménytelenséggel zárult: egyik kérdés esetében sem válaszolt azonosan az összes választópolgár legalább 25 százaléka. A kettős állampolgárság kérdésében nagyon szoros volt a verseny: a válaszadók 51,55 százaléka támogatta azt, ezzel szemben 48,45 százalék ellenezte. A kórházprivatizáció kérdésében jobban megoszlottak a voksok: 65,01 százalék szavazott igennel, 34,99 pedig nemmel.

Csalódottság

A népszavazást követően a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy „a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották”. A Fidesz ezzel szemben azt emelt ki, hogy bár kicsivel, de az igenek győztek, és a kormány propaganda-gépezetét vádolta azért, hogy az emberek ilyen nagymértékben utasították el a kettős állampolgárságot.

Érdekesség, hogy a Fidesz 2004-ben azonnal a kettős állampolgárság ügye mögé állt, pedig 2001-ben Orbán Viktor akkori kormánya egy, a Velencei Bizottsághoz intézett magyarázatában a státustörvénnyel kapcsolatban éppen azt hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés azért jó, mert elejét veszi az olyan, a Fidesz által is alutasított felvetéseknek, mint a területi revízió, vagy a kettős állampolgárság.

A határon túli szervezetek azonban rendkívül csalódottak voltak, és már akkor jelezték, nem hagyják annyiban a kérdést és újabb aláírásgyűjtésekkel próbálkoznak majd. A határon túli magyar népesség hangulatára Magyarország-ellenes hangulat volt a jellemző pár hétig, egyes határközeli romániai boltban például kiírták, hogy magyarországi magyarokat nem szolgálnak ki.