Vasárnap a jobboldal nagyobb arányban győzedelmeskedett, mint áprilisban a kormánypártok; egyedül a legelső önkormányzati választáson volt tapasztalható hasonló állampolgári elégedetlenség – értékeli a választás eredményét a jogász-politológus, majd hozzáteszi: a jobboldal népítéletszerűen így sem tudta elsöpörni a kormánykoalíció embereit.
Tölgyessy Péter szerint, ha a tényleges önkormányzati hatalom nagyságát a helyhatóságok költségvetésének méretén mérjük, akkor a kormánytöbbség kudarca nem olyan megrendítő: a tényleges helyi hatalom csaknem fele a baloldalé továbbra is.
A szavazók láthatóan a legnagyobb kedvvel a piaci reformok élharcosát büntették: az SZDSZ-re lényegi változások híján teljes marginalizálódás várhat – írja volt pártjáról Tölgyessy. Dávid Ibolya pedig már inkább csak a csalódott baloldali szavazókra gyakorol érdemleges vonzerőt – véli az elemző.
Orbán Viktor a választási időszak befejeztével ismét aggályok nélkül lehet a legradikálisabb csoportokat is magában foglaló egyesült jobboldal vezére, és „politikai pályája befejeződésének rémével szembenéző hajdani miniszterelnök életútja újabb csúcsára ért” – írja Tölgyessy, aki szerint az ellenzék közel került a nyomásgyakorlás alkotmányos határaihoz.
A kormányfő távozásával nyomban enyhíthető lenne a koalíciós pártokat sújtó népharag, de az MSZP-n belül nincs alternatívája a kormányfőnek: Gyurcsány után az apparátuson belüli helyezkedés bajnokai, vagy még inkább a személyében egészen más irányt megjelenítő, erélytelen Szili Katalin jöhet, márpedig most háborús idők érkeznek, a koalíciós pártoknak háborús vezetőre lesz szükségük – olvasható Tölgyessy Péter elemzésben.
(A politológus a helyzet további elemzésén túl értékeli a kormány kiigazítási elképzeléseit, a közigazgatási és az egészségügyi reform kezdeti lépéseit, valamint véleményt mond a Fidesz alternatív gazdasági elképzeléseiről is. Mindez a Figyelő csütörtöki számában olvasható.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
