Ha az alkotmánybíróság nem talál kivetni valót az új felsőoktatási törvényben, 2007 szeptemberétől képzési hozzájárulást kell fizetniük a hallgatóknak tanulmányaikért. A tényleges fizetés csak egy évvel később lesz esedékes, a diákok ugyanis tanulmányi eredményeik függvényében fizetnek vagy nem fizetnek. Ennek érdekében legkésőbb 2007/2008-as tanév végére ki kell alakítani a minősítési rendszert – nyilatkozta pénteki sajtótájékoztatón Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási tagozatának vezetője.
Részletek még nincsenek, annyi azonban körvonalazódni látszik, hogy a diákok közül legjobban teljesítő tizenöt százalék mentesül a fizetés alól, ugyanakkor a legrosszabbul teljesítő tizenöt százalék bekerül a költségtérítéses körbe. A hozzájárulás legkevesebb harminc, legfeljebb ötven százalékát a kiemelkedően jó tanulók kapják meg. A rendszer oda-vissza átjárható lesz, ígérte a parlament oktatási és tudományos bizottságának tagja. A politikus hozzátette, a fer nem sarc, csak érdekeltté szeretnék tenni a hallgatókat a felsőoktatás színvonalának emelésében. A képzési hozzájárulás teljes összegét a felsőoktatási intézményeknél hagyja az állam, valamint emelik az egy hallgatóra jutó támogatás összegét is 172 ezer forintról 210 ezerre.
A tandíjjal csökken a versenyképes tudáshoz és a diplomához jutás lehetősége, reagált a Fidesz. Koszorús László, a párt országgyűlési képviselője elmondta, Európai Unióban sem általános a tandíjfizetési kötelezettség. Skandináv államokban nincs tandíj, Franciaországban, Csehországban a tandíj legmagasabb összege 400 euró, míg Írországban 600, Dániában 700 euró egy tanévben. Magyarországon ezzel szemben a képzés típusától függően 600-tól 4.500 euróig terjedne majd a fizetendő összeg a tervek szerint.
