Kóka János ismertetése szerint a kerekasztal célja, hogy „kőbe véssék” azokat a szempontokat, amelyektől nem térnek el a gazdaságpolitikában, függetlenül attól, hogy éppen ki van kormányon. A kerekasztal az MSZP, az SZDSZ és az MDF által tavaly májusban elfogadott gazdaságpolitikai nyilatkozat alaptételein elindulva kezdené meg munkáját – tette hozzá.
Felidézte, hogy ez, a 12 pontos nyilatkozat, amelyből országgyűlési határozat lett, kijelöli azokat az irányokat, az adócsökkentéstől az infrastruktúra és az oktatás fejlesztésén át egészen a foglalkoztatás és az innovációs kapacitások fejlesztéséig, amelyekben a parlamenti erőknek egyet kellene érteniük ahhoz, hogy Magyarország „mehessen előre, mint a rakéta”.
Példaként említette Írországot, ahol éppen a konszenzusképesség eredményezte azt, hogy Európa szegényházából 20 év alatt az egyik leggazdagabb országgá vált. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta van szó az államháztartás rendbetételéről, és közgazdászok éppen a politikai konszenzus hiánya miatt nem tudtak megoldást találni.
„A probléma arról szól, hogy hogyan lehet egy stabilan és jól működő gazdaság keretei között 100 forintból két forintot megspórolni, erről szól a két százalékos deficitcsökkentés, amelyről évek óta zajlik a vita” – mondta.
A gazdasági tárcát említette példaként, ahol egy év alatt 15-20 milliárd forintot takarítottak, miközben a szolgáltatások javultak, s véleménye szerint további összegek spórolhatók meg, ha a közigazgatás teljes rendszerében rendet tesznek, és végig viszik a reformokat. Kérdésre válaszolva közölte: az államháztartás keretei között 200 milliárd forintos csökkentés az első költségvetési évben megvalósítható. Véleménye szerint erre a konszenzusra nagyobb esély van, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök nem kap meghatározó szerepet a politika színpadán.
Kitért arra, hogy az első negyedévi államháztartási hiány kapcsán vádak születtek a konzervatív oldalon, amelyeket visszautasít. A vádakat az az ember fogalmazza meg, aki 2002-ben április végére, vagyis a kormányváltás idejére 60 százalék körüli államháztartási hiányt halmozott fel, és aki az elbukott választások utáni hetekben 27,7 milliárd forintot osztott szét „Fidesz közeli vállalkozóknak, barátoknak, haveroknak teljesen átláthatatlan módon”, az úgynevezett Széchenyi-terv keretében – mondta.
A gazdasági miniszter közölte: a 2006-os első negyed évi hiány Magyarországon a közgazdászok nagy többsége által jól látható elemekből tevődik össze, ilyen az szja visszaigénylése, az, hogy több EU-támogatást fizettek ki, mint amennyi eddig bejött az unióból, az 5 százalékos áfa-csökkentés, amelynek értelmében, most 20 százalékot szed be az állam, de tavalyra még 25 százalékot térít vissza, emellett a 13. havi bért, illetve a 13. havi nyugdíj két heti összegét is most fizették ki.
Az államháztartási struktúra olyan, hogy az első negyedévben felhalmozódik a deficit jelentős része, ezt a nagyságrendű szintet általában eléri a költségvetés hiánya, míg a negyedik negyedévben vannak olyan hónapok, amelyek többlettel zárnak, ez csaknem minden évben így volt – fűzte hozzá.
