Egész oldalt szentelt pénteken a közelgő magyarországi parlamenti választásoknak a Der Standard című osztrák napilap. A liberális újságban Kathrin Laurer budapesti tudósító Harci mosolygás a gondok miatti ráncok ellen címmel megjelentetett írásában egyebek között megállapította: Gyurcsány Ferenc MSZP-s miniszterelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök fej-fej mellett áll, és tisztázatlan, hogy melyikük nyerte a szerdai televíziós vitát.
A liberális lap A választások után jön a kihúzó ceruza címmel közölte András Szigetvári írását, aki a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) egyik szakértőjét megszólaltatva kiemelte, hogy az ígéretek ellenére takarékossági csomag várható Magyarországon. Richter Sándor szakértő szerint a megszorítások attól függetlenül bekövetkeznek, hogy ki nyeri a választásokat. A kormány eredményeivel kapcsolatban emlékeztetett a bérek 30 százalékos emelkedésére, a 4,2 százalékos GDP-növekedésre. A 305 ezer munkanélkülivel kapcsolatban kijelentette, hogy a növekedés nem olyan drámai, és az Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban magasabb.
A Der Standard Fordított választási küzdelem címmel közölte András Szigetvári kommentárját, amelyben a szerző egyebek között megállapította, hogy alaposan összekeveredtek a magyar pártok ideológiái. Kiemelte, hogy Orbán Viktor volt az, aki a választási kampányban óva intett a kórház-privatizációtól és a külföldi spekulánsoktól, és több szolidaritást követelt; a szocialisták viszont a liberálisokkal együtt az egészségügyben is helyet biztosítanának a piacgazdaságnak.
The Economist: „mindenki képtelenségeket beszél”
Az első választási forduló előtti magyar politika röviden úgy jellemezhető, hogy nyilvánosan mindkét oldal képtelenségeket beszél, miközben bizalmasan ésszerűséget ígér – írta a The Economist pénteken utcára került legfrissebb száma. A tekintélyes londoni gazdasági-politikai hetilap szerint a posztkommunista Európában sehol nem kezelték úgy félre a közfinanszírozást, mint a szocialista-liberális koalíció kormányzása alatt. A folyóirat szerint a költségvetési deficit „hivatalosan” a GDP 8 százaléka, de a költségvetésen kívüli finanszírozási tételek beszámításával inkább a 10 százaléka. Ez hozzájárult a hatalmas folyómérleg-hiány felhalmozásához, és 28 havi mélységbe süllyesztette a forintot.
Orbánnak bátor és hatékony kommunista korszakbeli ellenzékiként makulátlan a hírneve, fiatalkori radikális liberalizmusától azonban éles kanyarral konzervatív, nacionalista és populista irányba távolodott el – írja a The Economist. A lap szerint sok magyarnak a kormánnyal szembeni elégedetlensége „menten elpárolog, amint vet egy pillantást az ellenzékre”.
A cikk szerint magánbeszélgetésekben mindkét párt nagyjából ugyanazt mondja: rövid távon költségvetési megszorítás kell, utána pedig radikálisan át kell alakítani a közszférát. Főleg az első lesz majd kellemetlen sokk a magyaroknak, akik „hozzászoktak a kölcsönpénzen űzött jó, de veszélyes élethez” – áll a londoni hetilap elemzésében.
Németország: Gyurcsány–Orbán párharc
Az MSZP, Gyurcsány Ferenc hajrázására utaló címmel közölt írást pénteki számában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a magyarországi választási kampányról és esélyekről. A lap kiemelte, hogy a magas adósság- és munkanélküliségi szint ellenére is sikerült a lakosság körében megváltoztatnia a hangulatot az MSZP javára. A frankfurti lap egyszemélyes show-nak nevezi mindazt, amit Gyurcsány a választási kampányban nyújtott, ügyesen helyezve el üzeneteit: nagyobb társadalmi igazságosság, több munkalehetőség, több beruházás.
A vezető német lap nem ítéli meg rossznak Orbán esélyeit, a társadalom megosztottságát s az ebből eredő ütközések keménységét pedig már alig fokozhatónak tartja. A cikkíró szerint, amennyiben a múltat vesszük alapul, Orbán esélyei Gyurcsány üldözőversenye ellenére is nagyobbak, a rendszerváltozás óta eddig még minden kormányt leváltottak a választók.
A liberális Süddeutsche Zeitung írásának szerzői szerint, bárki is áll majd a kormányrúdnál Budapesten, ellentmondásos gazdasági helyzetet kell megoldania. Egyrészt Magyarország a GDP 2005-ös 4,1 százalékos növekedésével nem áll rosszul, másrészt az elmúlt években költségvetéspolitikailag annyira elgaloppírozta magát, hogy csak a csillagokban van megírva: mikor csatlakozik az ország az euróövezethez.
A pénzpiacok, az EU és a magyar jegybank abban reménykedett, hogy húsbavágó változtatások lesznek a választás után, de valószínűleg tovább kell várniuk, legalább az őszi helyhatósági választásokig – írta a Süddeutsche Zeitung Zsoldos Istvánra, a Goldman Sachs elemzőjére hivatkozva.
