A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felmérésében 317 középiskola 2286 pedagógusa vett részt.
A magyar felsőoktatási rendszerben várható változásokkal érthető módon leginkább az igazgatók, és a továbbtanulásért felelős tanárok vannak tisztában. 15-15 százalékban nyilatkozták, hogy teljes mértékben ismerik a változásokat, körülbelül 38 százalékuk jártas a témában, de nem látják tisztán a jövőképet. Nagy vonalakban az igazgató helyettesek (43 százalék) is tisztában vannak a változásokkal, de ugyancsak jövőkép hiányában. A gimnáziumi osztályfőnökök és szaktanárok között magas azok aránya (kb. 30 százalék), akik alig vagy egyáltalán nem ismerik a változásokat. Nők és férfiak ebben a tekintetben nem különböznek, ahogy nem tapasztalható jelentős eltérés a vidékiek és budapestiek között sem.
A már bevezetett reformokkal kapcsolatban a pedagógusok kritikákat is megfogalmaztak. Ismeretes, hogy 2005-ben bevezették a kétszintű érettségit, amellyel a tanárok körében magas azok aránya (36 százalék), akik csak részben értenek egyet. A középiskolai oktatók többsége (44 százalék) leginkább azt kifogásolja, hogy középszintű érettségivel is be lehet kerülni a felsőoktatásba, nem tették kötelezővé az emelt szint teljesítését az egyetemek.
A megkérdezettek sokkal jobb színben látják az Európai Felsőoktatási Tér intézményeit, mint a magyar felsőoktatás egyetemeit, főiskoláit. Egyedül a szakmai színvonal szempontjából értékelték a válaszadók valamivel jobbnak a magyar felsőoktatást a külföldinél.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
