Az FN.hu és a Tárki közös, Netvoks néven futó internetes politikai közvéleménykutatás-sorozata szerint a kormánykoalíció továbbra is vezet az online kérdőívet kitöltők körében. (lásd 5. és 7. táblázatunkat). Az MSZP mind az összes pártválasztó, mind a biztos szavazók körében megelőzi a Fideszt. Ezek az adatok eltérnek a februárban mért országos eredményektől, melyek szerint a két nagy párt támogatottsága az összes pártválasztó körében 45-45 százalékos, és a biztos szavazók körében pedig 47-43 százalékos előnyt mér a Fidesz javára. További eltérés az országos adatoktól, hogy a kisebb pártok népszerűsége az internetes válaszadók körében igen magas: az SZDSZ 12, és az MDF illetve a MIÉP 4-4 százalékos támogatottsága lényegesen meghaladja e pártok országos reprezentatív felmérés során mért eredményeit.
Miben térnek el az adatok?
A Netvoks és az országos adatok különbségei részben abból adódnak, hogy az internetes válaszadók demográfiai összetétele eltér a teljes népességétől.
Az internetes kérdőívet kitöltők között több a férfi (52 százalék feletti az arányuk), míg a teljes népességben a nők aránya magasabb. Az életkorbeli megoszlásra jellemző, hogy a Netvoks válaszadói között felülreprezentált a 35-65 közötti korosztály, a 65 év felettiek pedig csaknem teljesen hiányoznak a kitöltők közül. Nagy különbség tapasztalható iskolai végzettség szempontjából is a válaszadók és a populáció között: a válaszadók fele diplomás, 90 százalékuk érettségizett, és alig akad köztük olyan, akinek legfeljebb 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége. A válaszolók lakóhely szerinti összetételének jellegzetessége, hogy magas a budapestiek aránya, és alacsony a községben lakók aránya az országos adatokhoz viszonyítva.
Összességében tehát elmondható, hogy az internetes válaszadók körében felülreprezentáltak a férfiak, a fiatalok, a magasan iskolázottak és a városban élők.
Mindenképpen az MSZP vezet
Annak érdekében, hogy látható legyen, milyen tényezők játszhatnak szerepet az eredmények eltéréseiben, megvizsgáltuk, hogyan alakulna a pártok támogatottsága, ha az internetes válaszadók demográfiai összetétele megegyezne a teljes népességével, de egyébként minden csoport megtartaná a maga preferenciáit (ezt mutatja 6. és 8.táblázatunk). A táblázatokból látható, hogy az MSZP így is magasan vezet mind az összes pártválasztó, mind a biztos szavazók körében. Az MSZP magasabb támogatottságot élvez a biztos szavazók körében, mint az összes pártválasztónál; ebből is látható, hogy a Netvoks válaszadói esetében nem áll fenn az az országosan érvényes összefüggés, hogy a bizonytalanok között több az MSZP-t preferáló. Ugyanakkor valószínű, hogy az MSZP magas népszerűsége az internetes válaszadók körében nem a demográfiai tényezők hatásának eredménye, hiszen ezen tényezők kiszűrése után is tapasztalható. Nem mondható el ugyanez az SZDSZ-ről: a súlyozott adatok szerint a párt támogatottsága 8 százalék körüli az internetezők körében; tehát a súlyozatlan 13 százalékos – rendkívül magas – eredmény részben a demográfiai összetétel különbségéből adódott.
Összességében megállapítható, hogy – még a súlyozott adatok esetében is – a kisebb pártok népszerűsége magasabb a Netvoks válaszadói körében, mint a teljes populációban. A biztos szavazók körében a demográfiai tényezők hatását kiszűrve a legfrissebb adatok szerint az MSZP vezet 43 százalékos eredménnyel, őt követi 40 százalékkal a FIDESZ, majd az SZDSZ 8, a MIÉP és az MDF 4-4 százalékos eredménnyel; a Munkáspárt, a Centrum párt és az FKgP támogatottsága pedig 1 százalék alatti.
Változó előny
Ami a változási tendenciákat illeti, megfigyelhető némi különbség a 3 különböző időpontban felvett adatok között (6. és 8. táblázat). Az MSZP február közepén mért 6-7 százalékpontos vezetése március első hetére 13 százalékpontnyira nőtt, majd március második hetében 4 százalékpontnyira szűkült mind a pártot választók, mind a biztos szavazók körében. Az MDF támogatottsága 1-2 százalékpontnyi növekedést mutat, míg a Centrum Párté hasonló mértékű csökkenést. Változatlan azonban az MSZP vezetése az internetes válaszadók körében; jelentős elmozdulás e tekintetben nem tapasztalható. Az adatokban megjelenő – fent bemutatott – tendenciákból azonban nem feltétlenül következik, hogy a populációban is hasonló változások mennek végbe.
Tanulságos megvizsgálni azt a kérdést is, hogy a válaszadók szerint melyik párt fogja megnyerni a választásokat. A Netvoks válaszadói egyértelműen MSZP győzelmet jósolnak: februárban 51 százalékuk mondta azt, hogy az MSZP fog nyerni, 46 százalékuk szerint a FIDESZ. A márciusi adatfelvételek tanúsága szerint ez a tendencia tovább erősödött: 57 százalék jósolja az MSZP győzelmét és csak 40 százalék a FIDESZ-ét. Ez szintén eltér az országos adatoktól: a februári országos országos felmérés válaszadóinak többsége (54 százalék) FIDESZ győzelmet jósol. Mindkét felmérés szerint azonban 1 százalék alatti azok aránya, akik szerint valamely kisebb párt nyerhet.
Az adatgyűjtés
Az adatgyűjtés a Sanoma Budapest Zrt. által tulajdonolt internetes oldalak felületein futott (FigyelőNet, Startlap, Nők Lapja Café, Vezess.hu), 2006. február 13.-19.; február 28.-március 5.; majd március 6.-12. között, a Tárki és a Figyelőnet által kidolgozott interaktív kérdőívvel, amely a megkérdezett válasza után bemutatta neki, hogy egy országos véletlen mintán (Tárki Monitor illetve februári Omnibusz adatfelvételek), hogyan alakultak az egyes kérdésekre adott válaszok. Az első heti adatgyűjtésből összesen 7563, a második hetiből 5166, a harmadikból pedig 3569 válaszadó adatai állnak rendelkezésre. A válaszadást ajándék kisorsolásával motiváltuk. A demográfiai adatokat a mikrocenzus alapján aktualizált népszámlálási adatokhoz viszonyítjuk, a pártválasztásra vonatkozó adatokat pedig a Tárki 2006 februári Omnibusz vizsgálatának eredményeihez. A minta nem valószínűségi jellege miatt hibahatár nem állapítható meg. A közölt adatok értelmezéséhez segítséget nyújthat Rudas Tamás Közvélemény-kutatás – Értelmezés és kritika (Corvina, 2006) című könyve.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
