A ciklus két minisztert is elfogyasztott, népszavazást tartottak a kórházakról és a 100 lépés programja is tett pár bátortalan intézkedést, viszont a probléma megoldásának csak a halogatása folytatódott.
2002: a túlköltekezés éve
A kormányváltás után, a Csehák Judit vezette szociális- és egészségügyi tárca első intézkedése: az ágazat kétszázhúszezer dolgozója alapbérének, átlagosan 50 százalékos emelése volt. Az intézkedés hozzávetőleg harminc milliárd forintba került. Bár a differenciált béremeléssel nem volt mindenki elégedett, mégis négyezer pályaelhagyó ápoló visszatért a rendszerbe. A fizetésemelést követően az ágazati költségvetést ötvenmilliárddal még megtoldották. A kormány összesen 110 milliárd forinttal egészítette ki az eredeti büdzsét, továbbá meghirdette a kórház-konszolidációs programot, melyben 30 eladósodott intézmény vett részt. Az akció sikeres volt: tizenötnek megszűnt az adóssága.
Minisztercsere az első év után
2003 szeptemberében – megismerve a 2004-es állami költségvetés tervezett sarokszámait – Csehák Judit lemondott posztjáról. Utóda Kökény Mihály, folytatta a kórháztörvény korábban kezdett kidolgozását. Ennek eleme volt a működtetési jog privatizációja, a finanszírozás átalakítása és az ellátás decentralizálása is. A december 4-i népszavazás azonban elutasította a privatizálási törekvéseket. Az egészségügy reformjának irányelveit azonban a kormány elfogadta, így szabad utat kaptak például a különböző szűrő-egészségmegőrző programok, a sürgősségi központok kiépítése, az ellátás modernizálása, és a finanszírozási rend átalakítása. A reform egyik lényeges eleme az irányított betegellátási rendszer (IBR) bevezetésének előkészítése volt. Elindult a Nemzeti Népegészségügyi Program. Az augusztusi miniszterelnök-váltás után Rácz Jenő került a szaktárca élére, aki kijelentette: reformértékű változásokat ne várjanak tőle, mert az több időt igényelne. Fő céljaként említette a sürgősségi ellátás rendszerének kiépítését, az alapellátási szolgáltatások körének meghatározását és egy praxisalap létrehozását.
Kórházprivatizáció a népszavazás után
Az uniós csatlakozás évében pluszforrásként megjelent a strukturális alapok támogatása, mely kilátásba helyezett 40-60 milliárd forintot (két év alatt) az egészségügyi és a szociális ágazat részére. Ebben az évben elkezdődött a kórházak működési jogának privatizálása, mely lehetővé tette magántőke bevonását. Az így működő intézmények (többek között a Schöpf-Mérei és a hévízi szívkórház, vagy a visegrádi szanatórium) átalakulása sikeres volt. A kórházak finanszírozásában bevezetett teljesítménykorlátot az intézmények elfogadhatatlannak tartották, a szaktárca viszont szükséges és hatékony intézkedésnek. A korlátozás célja, hogy gátat állítson az évről-évre nagyobb kiadásoknak. A kórházak vezetői tömeges csőd bekövetkeztétől tartottak, ez azonban – egyelőre – nem következett be.
Gyógyszercsata
Csehák Judit is komoly csatát vívott a patikusokkal még 2003 márciusában, többek között a gyógyszerellátás struktúrájának módosítása és a fix árrés miatt. 2004 első két hónapjában az áfamódosulás, a kiskereskedelmi árrés növekedése, és bizonyos támogatások változása miatt 15-16 százalékkal nőttek a lakossági gyógyszerkiadások. Mivel másfél év alatt az egészségbiztosító gyógyszerköltségei százmilliárd forinttal emelkedtek, és a lakossági kiadások is jelentősen nőttek, a gyártók a kormánytól ultimátumot kaptak: vagy engednek az áraikból (15 százalékot), vagy az állam befagyasztja azokat. Ez 2004 végén megtörtént, mert néhány gyártó ellenállt. A 180 napra szóló befagyasztással több mint tízezer gyógyszer lakossági ára 10-15 százalékkal olcsóbb lett.
A 2004-ben megkötött, jelenleg érvényben lévő, de 2006 végén lejáró megállapodás szerint a gyógyszergyártók ezt követően vállalták: nem emelik a termelői árakat, és jelentős összeggel – tavaly 20 milliárd forinttal, idén pedig 22,5 milliárd forinttal – támogatják a gyógyszerkasszát. Mindezt annak fejében, hogy a kormányzat nem vezet be ismét hirtelen kötelező árcsökkentést, vagy ártámogatás-csökkentést. A most érvényben lévő paktum ráadásul csak a dobozonként 1000 forintnál olcsóbb gyógyszereknél enged meg korlátozott áremelést. A két éve kötött megállapodás előrelátóan rögzíti, hogy 2006 márciusának végéig az új szerződésről tárgyalni kívánnak a felek – egyelőre azonban nem tudják a gyógyszergyártók, hogy milyen ármegállapodást kötnek majd a jövőben az állammal, mert erről csak az új kormányzattal tárgyalhatnak.
2005-ben megszületett a törvény a gyógyszerpiac szabályozásáról és az OEP kiszélesítette a fixesítést. Ez azt jelenti, hogy egy-egy hatóanyagkörben a legolcsóbb gyógyszerhez adott támogatás összegét adják a drágább gyógyszerekhez is – nem százalékban határozzák meg, hogy az adott ár hányad részét fizeti az egészségbiztosító –, így 1200 támogatott gyógyszer térítési díja emelkedik, 200 gyógyszeré pedig csökken. Az új rendszer keretében az állam meghatározza azon követelményrendszert, amely biztosítja, hogy a rászorulók biztonságos, hatásos, az előírásoknak megfelelő minőségű gyógyszerekhez juthassanak – értékeli a történteket a szakminisztérium.
Bizonytalan lépések
2005 májusában a kormány meghirdette a 100 lépés programot. Ennekegészségügyre vonatkozó 21 lépésében a kormányfő megfogalmazta az ágazat további átalakításának irányelveit. Így például sürgősségi központi ügyeletek, új helikopterbázisok, mentőállomások létrehozását, mentőkocsik, helikopterek beszerzését tűzte ki célul Gyurcsány Ferenc. A 21 lépés magában foglalja többek között a Nemzeti Rákellenes Programot. Ennek keretében elkezdődött az onkológiai centrumok felújítása, a modern sugárterápiás gépek beszerzése pedig idén év végére várható. Az ingyenes szűrőprogramokat kiterjesztették a nőgyógyászati rákszűrés mellett a vastagbél és prosztataszűrésre is, illetve bevezették a korábbinál hatékonyabb gyermekszűrést.
Modernizált ellátás
A háziorvosi és járóbeteg-szakellátás modernizálása, a gyógyszerfogyasztás ésszerűbbé és költséghatékonyabbá tétele érdekében egyesítették az egészségbiztosító alap- és szakellátási kasszáját. Az intézkedés célja, hogy a betegeket a drága kórházi ellátás helyett a hatékonyabb és olcsóbb egynapos beavatkozásban lássák el. Megkezdődött a kormány által igazságosabbnak minősített, valódi biztosításalapú betegellátás, és a járulékfizetési reform is.
Madárinfluenza-vakcinában mindenkit leköröztünk
Magyar kutatók kifejlesztették a madárinfluenza elleni vakcinát, amely hatásosnak bizonyult a H5N1 vírus elpusztítására. Egy jövőben valószínűleg kialakuló emberről-emberre terjedő mutánssal szemben viszont hatástalan. A fejlesztés legnagyobb eredménye, hogy Magyarországon már rendelkezésre áll az a technológia, amely a mutáns elleni vakcina gyártására is alkalmas lehet.
