Pontosan két éve az iraki háború elutasítására irányuló élő Békejel híre és a látványról készült fotók bejárták az egész világsajtót: mind az európai, mind a dél-és észak-amerikai média jelentős hírértéket tulajdonított ennek a sajátos, magyar land-art alkotásnak. Azóta a Békejel egyre növekszik, míg 2004-ben 750, tavaly már 1800 önkéntes ragadott fáklyát. Idén 3500 fáklya alkotta az alakzatot. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyre többen kívánnak részt venni a produkcióban, hanem hogy egyre több ember csatlakozik a Humanista Mozgalom nemzetközi eszmeáramlatához.
Szombat este a Hősök terén összegyűltek között volt több ezer szervező, zsonglőr és freestyle-mutatványos, pace-mintába öltözött tinédzser, de kisgyermekes anyukák és apukák is. Jelen voltak a Zöld Fiatalok (Zöfi) is, akik „Fegyver helyett kenyér” mottó alatt szójapörköltet osztogattak a Műcsarnok előtt. Este nyolckor következett a nagy attrakció: a fáklyás demonstráció az esti fényben békésen, jó hangulatban zajlott le. Az alakzat megformálása után pedig koncertek, majd a Városligeti fasor 44-ben afterparty várta a Békejel akcióra ellátogatókat.
A humanisták érvénytelenül szavaznának
A magyarországi humanisták idén a béke mellett a választások kérdését is zászlajukra tűzték. Várady Tibor, a magyarországi humanisták szóvivője, a Humanista Párt elnöke szerint szerveződés fontos, ez a társadalmi változtatás eszköze. „Szervezetlenül nem lehet sem békét teremteni, sem segíteni a hajléktalanokon, sem beleszólni a jogalkotásba, sem fellépni a melegek, a nők, az idősek, a romák és egyéb kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen” – mondta Várady Tibor. Hozzátette: humanisták jelenlegi álláspontja, hogy ma Magyarországon nincsen olyan párt, amellyel azonosulni tudnának. Nem a választási rendszert bojkottálják, hanem azt a konstruktív megoldást ajánlják, hogy az emberek igenis menjenek el szavazni, de a cédulákat töltsék ki úgy, hogy azok érvénytelenek legyenek. Aztán aktivizálják magukat és társaikat, szervezkedjenek, politizáljanak és induljanak az önkormányzati választásokon.
Némileg más álláspontot képvisel a Zöfi: a Védegylethez és más civil szervezetekhez hasonlóan szintén pártolja ugyan a háborúellenes akciót, azonban a Zöfi radikális gerillapropagandája szerint például egyáltalán nem érdemes szavazni, mert az egyén képviselje saját magát, nincs szükség felülről szerveződő irányításra.
A humanisták a társadalmi rendszert alakítanák át
A Humanista Mozgalmat 1969-ben alapította meg az argentin Mario Rodriguez Cobos, ismertebb nevén Silo, a Mozgalom szellemi atyja. Magyarországon a 90-es évek elején kezdett el terjedni az ideológia. A humanisták szerte a világon (100 országban közel négymillió aktív taggal) nemzetközi kapcsolatokon és helyi szerveződéseken keresztül küzdenek a nagytőke és a destruktívnak vélt iparvállalat-láncolatok ellen és azért tevékenykednek, hogy átalakítsák a jelenlegi társadalmi rendszert azáltal, hogy erőszakmentes értékeket és emberközpontú kultúrát közvetítenek, anyagi ellenszolgáltatás nélkül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
