Míg az SZDSZ január 22-én fogadta el programját, addig a másik kis párt, az MDF csak március első hétvégéjén hozta nyilvánosságra, mivel is kíván indulni a választásokon. Az SZDSZ egy pár oldalas, ábrákkal teletűzdelt anyagot, míg az MDF egy számokkal pontosan kiegészített programot helyezett el honlapján.
Adózás
Összehasonlításunk szerint egyetlen közös irány létezik a két párt programjában: mindkét szervezet egykulcsos adót szeretne. Azonban ha egy picit belemegyünk a részletekbe, akkor már itt is jelentős eltéréseket találunk. Míg az MDF 18 százalékos, addig az SZDSZ 20 százalékos szja-kulcsban gondolkodik.
A kisebbik ellenzéki párt megválasztása esetén eltörölné az árfolyamnyereség- és kamatadót (ilyen adónemek jelenleg nincsenek! – FN), az iparűzési adót pedig mérsékelné. Utóbbit a liberális párt eltörölné (ezt az adónemet egyébként 2008-tól kezdődően már eltörölték – FN). Az MDF adópolitikai koncepciójának ezen felül van még egy jellemző vonása: a kisebbik ellenzéki párt kiáll az örökösödési illeték eltörlése mellett.
Gazdaságpolitika
A szabad demokraták, politikai beállítódásuknak megfelelően a liberális gazdaságpolitikát tartják követendőnek. Ezért a párt a hosszabb autópályák mellett a választási szabadságot, a fogyasztói tudatosságot, valamint a verseny szabadságát tekinti céljának. Szerintük az állam túl sokat költ, s ezért túl sokat vesz el a polgároktól, vagyis csökkenteni kell az adókat. Ez pedig szerintük egyértelműen több adófizetőt és adót eredményez. Programjuk szerint elő kell segíteni a makrogazdasági stabilizációt, az export- és beruházásvezérelt infrastruktúrafejlesztést, miközben erősítenék a gazdasági növekedést.
Mindezek mellett az euró bevezetésére is szükség van – írják programjukban egyaránt. Ezért mindkét párt kiáll a 2010-es euróbevezetési dátum mellett.
A kisebbik ellenzéki párt azonnali intézkedéseket is javasol a kis- és középvállalkozások érdekében. A hazai beszállítók ösztönzésére például állami megrendelések esetén az MDF protekcionista szerződéseket szorgalmaz, illetve csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit. A kkv-k érdekében támogatnák, hogy az áfa befizetése csak a számla kiegyenlítése után váljék kötelezővé, az áfa visszaigénylése pedig csak a számla kiegyenlítése után váljék lehetővé.
Egészségügy
Az MDF elsődleges célja, hogy ne az orvosok utazzanak más országokba gyógyítani, hanem a külföldi betegek érkezzenek hazánkba meggyógyulni. Ehhez egyrészt a párt szerint fejlesztésekre van szükség, másrészt, hogy megőrizzék az általános egészségbiztosítást. Megtartanák a kötelező általános egészségbiztosítást, ugyanakkor a kiegészítő biztosítások fejlődését is ösztönöznék: az önálló munkahelyi balesetbiztosítás és az ápolásbiztosítás kidolgozását szükségesnek tartják.
A paraszolvenciát úgy szorítanák vissza, hogy bevezetnék az úgynevezett vizitdíjat, amelyet úgy alakítanának ki, hogy a gyermekek, az idősek, a krónikus betegségben szenvedők számára kedvezményekkel, a rászorulóknak szociális támogatással, a többieknek kiegészítő biztosítással tennék lehetővé az egészségügyi ellátást.
Az SZDSZ viszont átalakítaná a mostani egészségbiztosítási rendszert, azaz nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra helyezné a hangsúlyt, hanem a magántőke bevonásával több-biztosítós modellt vezetne be. A biztosítók versenyeznének a betegek kegyeiért, és ez a verseny kényszerítené ki aztán a minőségi, színvonalbeli emelkedést. Koncepciójukban megtiltják a biztosítóknak, hogy szelektáljanak a biztosítottak között jövedelemnagyság és egészségi állapot szerint. Mindenkit be kellene fogadniuk, aki jelentkezik. A hálapénz visszaszorítása érdekében pedig a párt minden beteg esetében bevezetné a számlázást.
Az SZDSZ elképzelését, hogy a magántulajdon is megjelenjen az egészségügyi ellátórendszerben olyan formában támogatja az MDF, hogy elsősorban az orvosok váljanak tulajdonossá a háziorvosi ellátás mellett a járóbeteg-szakellátásban is. A meglévő kórházak esetében a nonprofit átalakulást, és szigorú szerződéses biztosítékokkal a tőkebevonás lehetőségét is elképzelhetőnek tartják.
Szociális háló
Az MDF a családi pótlékot minden évben a GDP-növekedés százalékában kívánja emelni. Az államháztartás stabilizálása után 2009-ben ismét bevezetné a 13. havi családi pótlékot, amelyet két részletben, iskolakezdéskor és karácsony előtt folyósítanának. A párt továbbá a 2009. évi költségvetésben 50 százalékkal emelné a gyes bruttó összegét. A második lépésben pedig a gyest, és ezzel együtt a gyedet is a mindenkori minimálbér 70 százalékában határozná meg. A gyed igénybe vehetőségének időtartamát a jelenlegi 2 évről 3 évre emelné.
A liberálisok viszont úgy alakítanák, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a családi adókedvezmény beépülne a családi pótlékba.
Az MDF minden nyugdíjasnak adna egyszeri, 15 ezer forintos nyugdíjemelést, függetlenül attól, hogy mennyi a nyugdíja.
Munka
Az MDF évek óta következetesen kiállt és kiáll a 45 éven felüli állampolgárok érdekeiért és jogaiért, ezért a „45+ Munka Programuk” fő elemei: az érintettek széleskörű tájékoztatása, a diszkriminatív álláshirdetéseket feladó cégek büntetése, az ilyen hirdetések teljes tiltása, az egyenlő bánásmódról szóló törvény betartatása, korszerű átképzési programok a 45 éven felüliek munkaerőpiaci helyzetének javítására. Az MDF emellett új foglalkoztatási törvényt alkotna.
Az SZDSZ a következő ciklusban azt akarja elérni, hogy az emberek ne állami támogatásból éljenek, hanem érdemi munkából, ehhez pedig a program szerint emberekhez méltó megélhetési feltételeket kell teremteni. Ahhoz, hogy a kiszolgáltatottság helyett érdemes legyen dolgozni, a liberálisok járulékkedvezményt adnának a tartós munkanélküliek munkába állásához, illetve a munkába állás költségeit is támogatnák.
Oktatás
A Magyar Demokrata Fórum szerint az első és legfontosabb feladatként vissza kell adni a pedagógusoknak a döntési kompetenciát, azaz osztályozhassanak, értékelhessenek és nevelhessenek. Az MDF a középfokú oktatásban helyre kívánja állítani a gazdaság igényeinek megfelelő arányt a szakképzés és a gimnáziumi képzés között. Indokoltnak tartják a bonyolult és költséges kétszintű érettségi vizsga rendszerének leegyszerűsítését, a központi költségvetésben pedig biztosítaná a valós költségek fedezetét.
Az SZDSZ folytatná a már megkezdett utat, illetve a következő években ígéreteik szerint folytatnák a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését, illetve a kollégiumi férőhelyek bővítését. Az új hallgatói szociális rendszer kialakításával esélyt adnának arra, hogy a leginkább rászorulók is tanulhassanak egyetemeken vagy főiskolákon.
Az MDF és az SZDSZ egyaránt támogatja a bolognai folyamatnak megfelelő többciklusú képzési rendszert. A kisebbik ellenzéki párt pedig a magántőke bevonásával történő felsőoktatási fejlesztéseket is elfogadná, de csak úgy, hogyha ennek a terheit nem a hallgatók fizetnék meg. Az MDF a korábban jóváhagyott intézményfejlesztési tervek mentén kívánja folytatni, részben állami szerepvállalás mellett, a felsőoktatási épületek és kollégiumok építését.
