A nyári metrófelújítás kezdetéig befejezik a körúti villamos felújítását, legalábbis Demszky Gábor ezt ígérte a BKV-nál tartott sajtótájékoztatóján. Ebben az időben átalakítják a peronokat a világ leghosszabb, 54 méteres villamoskocsijainak befogadására. A peron elején és végénél megemelik a peronszintet, hogy babakocsival és kerekesszékkel is be lehessen szállni a járműbe. Ettől a zöld felületeken a peron egy kicsit hullámos lesz Aba Botond és a tervek szerint. A felújítás részeként megújul az áramellátó rendszer, és átalakítják a Hungária remízt is. Eddig ugyanis a villamosokat alulról szerelték, de az új kocsik – az alacsony padlószint miatt – a tetejükön hordják a gépészeti részeket. A körúton jelenleg közlekedő Ganz gyártmányú úgynevezett „ipari csuklós” villamosok pedig a régi UV típusú kocsik helyén fognak járni a Kiskörúton és Dél-Budán. Ezekre összesen 6 milliárd forintot költenek, amiből csak a peronfelújítás 550 millió forintját állja a főváros, a többit a BKV-nak saját forrásból kell megoldania.
Megasztáros vezeti a hatos villamost
A Combinók tesztüzeme április 18-án kezdődik, de már korábban bemutatják a nagyközönségnek: információink szerint először a Moszkva téren lesz egy bemutató március végén. Demszky Gábor a gyerekeivel együtt szokta nézni a Megasztárt, ekkor jött az ötlet, hogy a műsorban résztvevő Varga István vezesse az első Combinót, ő ugyanis civilben villamosvezető a BKV-nál.
Az új villamosokon nem lesz légkondicionálás, Aba Botond szerint a Combinókon több ajtó lesz, mint fal, és a villamos menetrendje nem teszi lehetővé a légkondicionáló berendezés gazdaságos üzemeltetését. A 4-6-os villamos ugyanis 40 másodpercenként érkezik megállóba, és ott indulásig körülbelül 40-50 másodpercen át nyitott ajtókkal áll. Légkondi helyett 25-szörös légcserélő berendezés működik majd (ugyanolyan, mint az elsőgenerációs Volvo buszokon, amelyeket a BKV még az idén átszerel légkondisra.) Télen viszont padlófűtés növeli majd a komfortot. A vezérigazgató szerint 1986 óta nem volt ilyen mértékű fejlesztés a BKV-nál.
Késnek a trolik, de jön a metró
Aba Botond szerint ugyanis nemcsak a villamosok újulnak meg, hanem lecserélnek még az idén 10 régi ZIU típusú trolit is. Ezek a régi, harminc évvel ezelőtt a Szovjetunióban gyártott buszok mostanában zárlatosak, és időnként megrázzák a leszálló utasokat, ezért nem lehet elodáznia a lecserelésüket. A Solaris trolik gyártója, a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. azonban jelenleg bizonytalan gazdasági helyzete miatt késik a gyártás. Aba Botond tárgylat a megroppant helyzetű cégnek hitelező egyik bankkal, így a trolik, ha később is, de még az idén megérkeznek a vállalathoz – büszkélkedett a BKV vezére, aki egyébként épp tegnap jutott közös nevezőre a BKV szakszervezeteivel is. Ha a trolik mégsem érkeznek meg időben, a zárlatos kocsikat pedig kivonják a forgalomból, akkor nem marad más hátra, mit hogy buszokkal pótolják a trolikat.
Amint befejeződik a villamosfelújítás, és felszaabdulnak a villamospótlásra használt buszok (és persze megérkezik az 50 darab új Volvo busz), elkezdődik a kettes metró felújítása is.
Az idei nyári iskolai szünetben a Déli pályaudvar és a Deák tér közötti pályaszakaszt cserélik ki, és újítják fel a Délinél, a Moszkva térnél, és a Deák térnél lévő metróállomásokat. A pályára pedig nemsokára megérkeznek az új metrókocsik, amelyek légkondicionáltak lesznek és vezető nélkül üzemelnek majd. Mindeközben elkedzik fúrni a négyes metró alagútját is a Kelenföldi pályaudvarnál.
Vissza kell foglalni a várost
Budapesten 1,2 millió autó közlekedik naponta, ezért vissza kell foglalni az autóktól a várost, ha nem akarjuk kivágni a fasorokat és tönkretenni a köztereket – mondta Demszky Gábor a BKV fejlesztése kapcsán. Ehhez versenyképes, gyors, korszerű tömegközlekedés kell. Budapest költségvetéséből erre költenek a legtöbbet, mintegy 200 milliárd forintot, ami lakosonként 118 ezer forint. A főpolgármester szerint el kell érni, hogy a tömegközlekedés ne a szegénység szinonimája legyen. Ehhez szerinte tágas, világos, tiszta, kényelmes járművek kellenek.
Ennek megvalósítása érdekében a központi költségvetés 32,1 milliárd forinttal támogatja a fővárost. Demszky szerint ez annak köszönhető, hogy a Gyurcsány-kormány belátta: a főváros gyors fejlődése az ország motorja. Ezzel ellentétben – a főpolgármester álláspontja szerint – az Orbán-kormány, látva a vidék lassú fejlődését, inkább visszafogni akarta a fővárost, nem fejleszteni.