Az Orbán-kormány egykori minisztere egyebek között szükségesnek tart egy közbeszerzési fordulatot is, valamint egy olyan államigazgatási átrendezést, amivel a kamarai rendszer venne át egyes állami jogosítványt. Matolcsy György szerint illúzió az a gazdaságpolitika, amely csupán a fejlesztési forrásokkal, adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel próbálja helyreállítani Magyarország tekintélyét, megromlott egyensúlyát.
Matolcsy György elmondta: az egyensúlyi problémákat az adók csökkentése mellett józan, racionális kiadáscsökkentéssel lehet helyreállítani. Véleménye szerint az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésével új munkahelyek létesülnek. Hozzátette: ezért a Fidesz, amennyiben a tavaszi országgyűlési választásokon kellő szavazatot kap, június elsejétől csökkenti a társadalombiztosítási járulékot a jelenlegi 29-ről 19 százalékra.
Az ex-miniszter szerint emellett további adócsökkentésre lenne szükség, kiemelte a személyi jövedelem adót, továbbá egyszerű, átlátható, motiváló adórendszert kell létrehozni. Matolcsy György számításai szerint a radikális adórendszer-változással az első évben 200 ezer körüli, 4 év alatt pedig mintegy 500 ezer új, adózó munkahely létesülhet.
A volt gazdasági miniszter úgy látja, hogy a gazdasági helyzet rendbetételéhez szükség van egy 4 évre szóló, 1500 milliárd forint keretű új Széchenyi-terv kialakítására is. A forrás nagyobbik részét uniós pénzből, kisebbik hányadát pedig a magyar költségvetésből különítenék el – mondta.
Hozzátette, hogy az új Széchenyi-tervből 4 éves időszakra mintegy 1000 milliárd forint a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások feltőkésítésének alapja lenne. Az 500 milliárd forintból pedig egy szintén 4 évre szóló automatikus foglalkoztatási alapot hoznának létre. Ebből minden új, adózó munkahely automatikusan 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapna.
A kamara feladatainak módosításával kapcsolatban a volt miniszter azt mondta, hogy egy ilyen fordulat végrehajtása során a kamarákra lényegesen nagyobb szerep hárulna. Úgy vélekedett, hogy az állami feladatok egy részét át kellene adni a kamaráknak. Példaként említette a nagyobb súlyú részvételt a közbeszerzési tanácsokban, valamint a szerepvállalást a Széchenyi-terv döntőbizottságában, kuratóriumában.
