Tematika
A gáz- és az energiaárakról, valamint általában a megélhetésről vitázik az előzetes egyeztetés alapján a Magyar Televízió Az Este című műsorában szerdán Kóka János gazdasági miniszter és Áder János, a Fidesz frakcióvezetője.
A szópárbaj műsorvezetője Baló György lesz.
Az este 22 órakor kezdődő vitát az arra igényt tartó rádióállomások élő adásban sugározhatják. A televíziók a tíz perccel a meghosszabbított műsor után, tehát 22 óra 50 perckor juthatnak hozzá a teljes műsor felvételéhez.
Az előzetes egyeztetések szerint a politikusok egy-egy téma lezárásaként közvetlenül is kérdezhetik egymást, a műsor végén pedig időt kapnak a vita összegzésére.
Annak érdekében, hogy a nézők figyelmét semmi ne vonja el a vitától, az MTV nem tüntet fel időmérőt a képernyőjén.
Szakértők egymás közt
Nem a végzettség fog számítani a vita során, ha mind a ketten közgazdasági PhD-t tettek volna, akkor is ugyanúgy érvelnének – vélekedik Kumin Ferenc politológus. Legfeljebb a szakmai terminusokat használnák pontosabban, de pont ez az, ami a választókat a legkevésbé sem foglalkoztatja. Jól kiszámítható, hogy mi fog történni, hiszen a két szereplő közül Kóka a gazdája a kormányoldal túlzó értékelésének (Dübörög a gazdaság), míg Áder pedig a másik oldali tézis szorgalmas hangoztatója (Rosszabbul élünk, mint négy éve). Ezektől a tézisektől nem nagyon térhetnek el, a mértékadó közgazdasági, jóléti analízisekből viszont tudható, hogy mindkét állítás túlzó.
Hosszas huzavona, időpont-egyeztetés és cirkuszi jeleneteket idéző kihívások után első alkalommal ül egy asztalhoz és vitázik a kormány képviselője, valamint a nagyobbik ellenzéki párt prominense. Az orvos végzettségű Kóka János szabad demokrata gazdasági miniszter, valamint a Áder János, jogász végzettségű frakcióvezető a gazdaság aktuális kérdéseiről vitázik.
A szerda este lezajló – a bizonytalanságok miatt akár még az utolsó pillanatban is elhalasztható – vita a korábbi hónapok megszokott gazdasági toposzai körül forog majd. Az érdekesség csupán az lehet, hogy Kókának a kormány, vagyis inkább a szocialisták nézetét kell képviselni.
Az alábbiakban a vélhetően napirendre kerülő témák, valamint a két fél feltehető álláspontját próbáljuk meg leírni. Az egyértelműséget zavarja, hogy a Fidesz nem rendelkezik nyilvános, írott pártprogrammal, így ebben az esetben a vezérpolitikusok korábbi megszólalásaira kell támaszkodjunk. De az is zavarja a képet, hogy a szabad demokraták néhány ponton másként gondolkodnak mint koalíciós partnerük.
Gáz és energia
Az MTI közleménye szerint a vita egyik sarokpontja a gáz és energiaárak lesznek. Sajnos ez a téma alkalmas arra, hogy a felek elbeszéljenek egymás mellett. Magyarország függése a külföldi, főként orosz energiahordózók áraitól azzal jár, hogy kiszolgáltatott a világpiaci árak alakulásának. Azonban az ellenzéki párt többször is kifejtette véleményét, hogy a hazai energiahordozók árai ne emelkedjenek nagyobb mértékben mint az infláció. Ez a kormány politikusai szerint tarthatatlan, hiszen Magyarország is a világpiacról szerzi be a terméket, és nem engedheti meg magának, hogy nem a fogyasztókkal fizettesse meg annak árát. Vagyis ha nem a fogyasztók fizetnek, a szolgáltatókat akkor is kompenzálni kell, ezt pedig csak a kormánynak az adókból befolyó jövedelméből lehetséges.
Az euró
Bizonyára mindkét félnek markáns elképzelése van az euró bevezetéséről. A kormányzati optimizmust hangsúlyozó Kóka bizonyára a 2010-es bevezethetőségről beszél majd. A szabad demokraták szerint ahhoz, hogy a vállalkozások árfolyamkockázat nélkül tervezhessenek, s ezzel Magyarország kihasználhassa az ország nyitottságából adódó előnyöket szükség van az euróra.
A Fidesz álláspontja az utóbbi időben változhatott az ügyben, mert a vitát megelőző napon Veres János pénzügyminiszter és Varga Mihály korábbi főpénzügyér televíziós vitáján már Varga is a 2010-es euró mellett állt ki. Korábban a Fidesz euró-övezeti tagságunk időpontjáról alkotott véleményét nem lehetett tudni, csak annyit, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem engedi meg a 2010-es csatlakozást.
Kkv
A Fidesz gazdaságpolitikájának sarokpontja a kis- és középvállalkozói szektor, a magyar vállalkozások támogatása és felfejlesztése. Erre a célra Orbán Viktor pártelnök 1500 milliárd forintot szánna. Az MSZP ezt a támogatást csak további 8500 milliárd forinttal fejelte meg. Gyurcsány Ferenc ugyanis tízezermilliárd forintos – nagyrészt uniós forrásból finanszírozott – támogatással hozna létre 400 ezer új munkahelyet. Bár ez az összeg nem csak a kkv-szektornak menne. A szocialisták fejlesztési bankokon keresztül a következő években 650 milliárd forintot adnának a vállalkozásoknak.
A gazdaság tőkére szorul – állítja az SZDSZ programja. Nincs élet Európán kívül – folytatja. Majd a korábbi, liberálisabb gazdaságpolitikát folytató kilencvenes évekbeli gazdaságpolitikára hívja fel a figyelmet, amikor Magyarország regionális vezető pozícióját – úgy tűnt – semmi nem veszélyezteti.
Egy kulcs
Ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le a regionális versenyben, egykulcsos adórendszerre, fegyelmezett költségvetési politikára, valamint a maastrichti követelmények teljesítésére van szükség. A liberálisok 20 százalékos, egyetlen adókulcsra tesznek javaslatot. Ennyi lenne az szja, az áfa, a társasági adó és a nyugdíjjárulék, miközben eltörölnék a helyi iparűzési adót (ezt az adónemet 2008-tól kezdődően már eltörölték – FN). Az MSZP ezzel szemben ellenzi az egykulcsos adórendszert: úgy vélik, a jelenlegi két szja-kulcs igazságosabb közteherviselést jelent.
Tudomásunk szerint nem ért ezzel egyet a nagyobbik ellenzéki párt sem. Varga Mihály a családi adózás lehetőségét szem előtt tartva szeretné megtartani a többkulcsos adórendszert.
Ezzel szemben a Fidesz megteremtené a választási lehetőséget a személyi és a családi adózás között. Orbán Viktor évértékelőjében úgy fogalmazott, hogy a gyermeknevelés költségeit le kellene írni az adóból. Szerintük az Alkotmányba bele kellene foglalni, hogy Magyarországon az állam elismeri a gyermeknevelés költségeit, és francia mintára a gyermekvállalást az adó alapjává kellene tenni. Aki gyermeket nevel, annak kevesebb adót kellene fizetnie.
Közlekedés
A közlekedés a politikai csatározás egyik sarokköve, hiszen egy közlekedési infrastruktúrájában a nyugati trendektől elmaradó országban ezen a téren igazán csak ígérnivaló van, és nem utolsó sorban ez az a terület, amihez mindenki ért és mindenkit érint.
Már e ciklus előtt is ígértek autópályát szakajtószámra a pártok, s az MSZP kínkeservesen, – egy kis számmisztikával: a készülő és az átadott autópályákat egy kalap alá véve – úgy tűnik hozzávetőlegesen teljesíti a beígért gyorsforgalmi utakat, és továbbiakat ígér. A kormányfő a határig húzódó autópályákról, a párt pedig kényelmes és gyors vonatokról is vizionál.
Az ígéretdömpingbe a Fidesz is beszállt. Nagyvonalúan átlépve a 4-es metró 1998-as megtorpedózásán, 4-es és 5-ös metrót ígért Budapestnek. Ezen kívül föld alá süllyesztett belvárosi közlekedés, egy dunai gyalogos és két autós közlekedésre is alkalmas hidat, kiszélesített M0-ás hidat ajánl fel a legnagyobb ellenzéki párt. A hab a tortán, hogy felére csökkentenék autópálya-matrica árát.
Nyugdíj
A legnagyobb vitapont a két párt között a nyugdíj. A Fidesz bevezetné a 14. havi nyugdíjat, míg az MSZP a nyugdíjkorrekció mellett áll ki. Az ellenzéki párt úgy véli, a járulékcsökkentési programja révén 14. havi nyugdíjat is lehetne fizetni.
A szocialisták szerint viszont a tb-járulék csökkentése valójában elvinné a 13. havi és további három havi nyugdíj fedezetét. Éppen ezért ők inkább elkezdték a nyugdíjkorrekciós programot: azaz 2006-tól az özvegyi, 2007-től pedig a nyugdíjazási időszakok szerint fokozatosan növelik a különböző időszakokban megállapított sajátjogú nyugdíjakat. A szocialisták az előrehozott nyugdíj szabályait alkalmazva, megengednék a nyugdíjba menetelt azoknak, akik betöltötték 55. életévüket és már legalább két éve eredménytelenül keresnek állást.
Munka
A Fidesz fő gazdasági hívószava a járulékcsökkentés. Ezzel szerintük megoldódna a munkahelyek kérdése is. Azt ígérik, hogy még 2006-ban több tízezer új munkahely jöhet létre. A nők, családanyák esetében pedig a részmunkaidős foglalkoztatás jelenthet megoldást. A párt számítása szerint, ha olyan arányban hoznánk létre részmunkaidős munkahelyeket, mint amennyi az európai uniós átlag, már ezzel is több mint 500 ezer új munkahely jönne létre.
Mivel a nagyobbik kormánypárt elveti a tb-járulék ilyen mértékű csökkentését, máshogy képzeli a munkahelyteremtést is. Az MSZP szerint a munkára olyan programot dolgoztak ki, amelynek eredményeként évente 40-50 ezer emberrel többnek lesz munkája, különösen az üzleti és a személyi szolgáltatásokban, valamint a feldolgozóipar egyes területein. A meglévő munkahelyek megőrzése érdekében pedig megteremtik a munkabér-biztosítás rendszerét.
