Belföld

Holokauszt: nem pusztán kegyelet, felkiáltójel

A hazai pártok képviselői arra figyelmeztettek, nemcsak kegyeleti szerepe van a holokauszt-emléknapnak, hanem figyelmeztetés is, hogy többé ne történjen ilyen erőszak a világban. Hat gyertyát gyújtottak meg a vészkorszak hatmillió, ezen belül hatszázezer magyar áldozatának emlékére pénteken délután a Parlament előtt.

Az Országházban tartott megemlékezésen Szili Katalin, Gyurcsány Ferenc és Sólyom László mondott beszédet, míg Orbán Viktor a hódmezővásárhelyi rendezvényen vett részt.


Bűn a verbális erőszak is

Szili Katalin házelnök szerint a holokausztra emlékezve arra is szükség van, hogy a kegyelet érzése mellett éberséget is tanúsítsunk, mert nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen. Hozzátette: ezek a jelenségek továbbra is súlyos veszélyt hordoznak magukban, fenyegetik a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiság európai és nemzetközi értékeit.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamenti holokausztmegemlékezésen egy közösség, egy nemzet elsőrendű feladatának azt jelölte meg, hogy megvédje tagjait. „A megemlékezés nem egyszerűen az együttérzés vagy a bűnbánat kifejezése, hanem felkiáltójel, annak a világos kimondása, hogy mi vagyunk a felelősek azért, hogy ebben az országban, ebben a világban mindenki úgy érezze, a legelemibb emberi parancs és kötelezettség megóvni egymást, és nem engedni a gonosznak” – emlékeztetett Gyurcsány Ferenc.

Sólyom László úgy vélte, fél évszázad alatt a holokauszt jelképévé vált minden népirtásnak. Hangsúlyozza, hogy a holokauszt minden ember számára és minden időben figyelmeztető jel a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus és előítéletek veszélyeire. Az államfő szerint Kertész Imre Nobel-díja kellett ahhoz, hogy a Sorstalanságot százezrek, köztük rengeteg fiatal, elolvassa. Mindenkiben megmaradhatott egy-egy mondat, egy kép, egy jelenet, ami foglalkoztatja, egy kérdés, amit meg akar válaszolni. Ez pedig mindennél többet adott a holokauszt befogadásához erkölcsi kultúránkba.

Orbán Viktor a hódmezővásárhelyi gyászmisén emlékezett. Elmondta: örül, hogy Hódmezővásárhelyen lehet ezen a napon, mert a város népe nagy bátorságról és civil kurázsiról tett tanúbizonyságot, amikor a vészkorszak idején nem engedte a gettó felállítását. Ennek köszönhető, hogy itt többen élték túl a holokausztot, mint más vidéki városokban – tette hozzá. „A múltból nem lehet szemezgetni, a zsidó emberek megpróbáltatásáról is közös a múltunk, közös a felelőségünk” – mondta Orbán Viktor. Hozzáfűzte: „Mi együttműködést szeretnénk kínálni a jövőben is a Magyarországon élő zsidó emberek közösségének. Hiszek abban, hogy nekünk közös jövőnk lesz itt Magyarországon.”


Kinn a téren


A Parlament előtti téren tartott megemlékezésre mintegy másfél ezren jöttek el. Szótlanul hallgatták végig az elhunytak közül véletlenül válogatottak neveinek felolvasását, majd egyházi és politikai vezetők megemlékező sorai mentén idézhették fel az egykoron történteket, a vészkorszak máig ható híreit.. A megszólalók közt volt Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, Erdő Péter bíboros, budapesti érsek, Demszky Gábor főpolgármester, akik a tettek és a kimondott szavak harmóniájának fontosságáról, a nemfelejtés erejéről pendítették meg nézeteiket.


Az ünnepség meghittségét szolgálta a Pege kvartett rövid kis népdalfeldolgozása, amellyel a holokauszt zsidó és roma áldozatainak mind magyarságát, mind népiségét, mind méltóságát hangsúlyozták. Az ünnepség végén a magyarországi hatszázezer áldozat emlékére hat gyertyát gyújtottak meg az Országgyűlés, a parlamenti pártok, a hazai zsidóság, valamint a romaszervezetek képviselői. Végezetül hatszáz fehér luftballon szállt az égbe, elhunytak neveivel oldalukon.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik