Az ENSZ egy 2005. november elsejei határozatában január 27-ét, az Auschwitz–Birkenau haláltáborok felszabadításának évfordulóját, a holokauszt emléknapjává nyilvánította.
A holokauszt történetének legnagyobb és leggyorsabban lebonyolított deportálási akciója 1944. május 15-én kezdődött. Mindössze 56 nap alatt a magyar hatóságok német adatok szerint 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról, nagyjából 15 ezer ember kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba. A holokauszt során több ezer magyarországi romát, politikailag másként gondolkodót és meleget gyilkoltak meg.
Magyarországon 1939-ben vezették be a munkaszolgálatos rendszert, így a vészkorszak több mint félmillió magyar áldozatának elpusztítása jóval 1944 előtt megkezdődött, és csak a háború végével fejeződött be. A munkaszolgálatban odaveszettek pontos létszámát csak becsülni lehet.
A magyarok mintegy 10 százaléka ismeri a Sorstalanságot
A Szonda Ipsos 2003-ban felmérést készített a magyarok tájékozottságáról a holokauszt témájában. Az adatok szerint az átlag magyar lakosság 85 százaléka tudja, hogy miről nevezetes Auschwitz. (Ezzel egyébként élen járunk Nyugat-Európában). Jelentésével azonban kevesebben vannak tisztában. Minden ötödik válaszadó ismert holokausztot feldolgozó művet: az igennel válaszolók 47 százaléka Kertész Imre Sorstalanságát említette.
Figyelemre méltó eredmény, hogy az adatok szerint Magyarországon sokak antiszemita nézete és attitűdje a második világháborús zsidóüldözések ismerete ellenére is változatlanul fennmaradt. A válaszadók közel háromnegyede értett azonban egyet azzal, hogy a holokauszt emlékének megőrzése fontos és elősegíti, hogy hasonló ne fordulhasson elő még egyszer.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
