A Fidesz által szervezett Gazdasági Konzultáció lezárásakor a vállalkozásokat érintő járulékterhek megfelezését kérték a szervezet vezetői. Matolcsy György, a konzultáció elnöke szerint 16 százalékos társadalombiztosítási járulékra van szükség.
A kijelentést ugyan valamelyest enyhítette Orbán Viktor. Szerinte a jelenlegi 29 százalékról 19 százalékra kell csökkenteni tb-járulékot. A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára erre úgy reagált, hogy ekkora csökkentés 650 milliárd forintos kiesést jelentene a büdzsének, ezt pedig nem engedheti meg magának a költségvetés.
Nőne a foglalkoztatás
A Fidesz szerint egy ekkora csökkentés 100-150 ezer új munkahelyet jelentene Magyarországon, s a kieső társadalombiztosítási bevételeket a többletmunkaerőtől befolyó összeg pótolná. A pénzügyi tárca szerint mindez nem állja meg a helyét, s ragaszkodtak az ötéves adócsökkentési programban lefektetett menetrendhez. Ebben először a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetésére kerül sor, majd 2007-ben 3 százalékponttal, illetve 2009-ben újabb 2 százalékponttal csökkentenék a tb-járulékot.
Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Konzultáció szóvivője a FigyelőNetnek megerősítette: munkaügyi szakértők számításaira alapozva gondolják úgy, hogy a bérterhek 10 százalékpontos csökkentése 3 százalékkal növelné a munkahelyek számát. Ugyanis Magyarországon 4 millió körüli a foglalkoztatottak száma, így ez 120 ezer új munkahelyet jelentene.
Jól számolnak
A közgazdaságtudományban eleve vitatott tény, hogy a bért terhelő járulékok mértékének megváltoztatása egy az egyben hat-e a munkaköltségre, vagyis a termékegységre eső munkaerőköltségre. Az OECD-országokban például kimutatható, hogy e két tényező között nincs kapcsolat, állította a FigyelőNetnek Köllő János közgazdász. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa hozzátette: a munkáltatók ugyanis a magas bérterheket egy alacsonyabb nettó bér formában egy idő után a munkavállalókra hárítják. Ugyanez a helyzet a bérterhek csökkentésekor, amikor azonnal elindul az alkudozás a munkáltató és a munkavállaló között, hogy ki teszi zsebre az így keletkező pluszjövedelmet.
A hazai tapasztalat alapján, ha a járulék mértéke 10 százalékkal csökken, az eddigi számítások szerint 3-4 százalékkal mérséklődik a teljes munkaköltség, ami 1 százalékos foglalkoztatás-bővülést eredményezhetne – mondta Köllő János. A szakértő azonban hangsúlyozta, hogy kutatásukat nagyvállalatok körében végezték, így nem tudható, hogy a kisvállalati szektorban milyen hatása lesz egy ilyen csökkentésnek. A kormányzati szférában várható következmények – az esetleges adóbevétel-csökkenés miatt – beláthatatlanok.
Kicsit kevesebb
Ez pedig azt jelenti, hogy ha a Fidesz javaslatának megfelelően 30 százalékos járulékcsökkenés közel 10 százalékkal mérsékli a munkaköltség egészét, ami 2-3 százalékos foglalkoztatás-bővülést jelenthetne. A jelenlegi foglalkoztatottak számát tekintve mindez 120 ezer új munkahely teremtését jelentené.
Kockázatok
Egy ilyen mértékű adócsökkentés azonban kétségkívül kockázatokkal is jár. Köllő egyébként úgy gondolja, Magyarország a kényes fiskális egyensúly miatt jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy megengedje magának az adócsökkentés rizikóját.
A közgazdász kiemelte, hogy a foglalkoztatás bővítése nem feltétlenül az adóterhek mértékétől függ Magyarországon. Ugyanis nálunk a 8 általánost végzettek foglalkoztatottsága rendkívül alacsony (28,4 százalék), az OECD átlagnál 20 százalékponttal kevesebb, míg a középfokú (66,3 százalék) és felsőfokú végzettségűek (83 százalék) foglalkoztatottsága megfelel az OECD-átlagnak. Így Magyarországon a foglalkoztatás növelését leginkább a 8 általánost végzettek munkához való juttatását jelenthetné. Ezt a réteget azonban nagyon nehéz visszajuttatni a munkaerőpiacra.
