Egy a 10 820-ból – áll a reklámok tetején. Alatta például a Lágymányosi híd, ami „csak egy a 10 820 városfejlesztési nagyberuházásból, ami a fővárosban az elmúlt tizenöt évben történt.” Ez alatt pedig egy-egy idei nemzetközi felmérésből vett idézet áll, ami azt hivatott hírül adni: Budapest nagyon jó hely.
A Főváros Napja
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda, ennek emlékére a Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-i döntése óta november 17-e a Főváros Napja. Idén ebből az alkalomból ingyenes koncertek, utcabál és egyhónapos óriásfotó kiállítás várja az érdeklődőket a nemrég nyílt Városháza Parkban.
A hirdetésekben szereplő 10 820 „plusz-mínusz két-három” nagy beruházást főként a közbeszerzések alapján állították össze, amelyek a 90-es évek közepétől jól dokumentálhatók – mondta Nyári, és „a tágan értelmezett főváros” legjelentősebb beruházásait tartalmazzák, amiket az önkormányzat és az ahhoz tartozó intézmények hajtottak végre. Ilyen például a Corvin mozi felújítása, de ide tartozik egy nagyobb értékű kórházi műszer adományozása is.
Üzleti szempontból Budapest népszerű
A hirdetésekben is idézett márciusi felmérésből, amelyet a Capgemini és az Amrop Hever Global Executive Search végzett, az derül ki, hogy Közép- és Kelet-Európa egyre vonzóbb célpont az üzleti folyamat kiszervezése szempontjából. A hirdetés idézete szerint: „Budapest az infrastruktúra és az életminőség terén a térség minden más városát megelőzi”. Ám ezzel kapcsolatban azért érdemes tudni, hogy itt a külföldi szakembereknek biztosított életminőségről van szó. A huszonnyolc régiós nagyváros körében végzett felmérés szerint az infrastruktúra színvonala alapján a magyar főváros magasan az első helyen áll, míg életminőségben Zágrábbal holtversenyben vezeti a listát. Egyedül a megélhetési költségeket tekintve került a magyar főváros a lista alsó harmadába.
A Cushman and Wakefield Healy and Baker cég októberben közreadott, az ötszáz kiemelkedő európai cég vezetőjének véleményét tükröző felmérése szerint Budapest az üzleti élet 30 legkedveltebb helyszínének sorában – két helyet javítva pozícióján – a 21. helyen áll. A felmérés szerint a kedvező üzleti légkör és a fejlesztések ellenére a közlekedés, az életminőség és a telekommunikáció fejlettségét nem találták megfelelőnek a cégvezetők. Az ötszáz megkérdezett közül 32 cégvezető nyilatkozott úgy, hogy Budapestre kívánja hozni vállalkozását az elkövetkező öt évben. A magyar főváros Moszkva és Bécs előtt szerepel a ranglistán, ugyanakkor régióbéli vetélytársai, a 13. helyen álló Prága és a 20. helyen található Varsó mögött áll az összesítés alapján.
Budapest drága
Díszpolgárság
Minden évben a Főváros Napján adják át az 1993-ban alapított díszpolgári címet, valamint a Budapest által alapított díjakat is. Díszpolgár abból lehet, aki kiemelkedő tevékenységet végzett a város fejlesztése, gyarapodása, hírnevének öregbítése érdekében, aminek erkölcsi elismerése, a város hálájának és tiszteletének kifejeződése ez a cím, amelyet idén: Törőcsik Mari színész, Fischer Iván karmester, Kornai János közgazdász, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanny műfordító, irodalmár és Szepesi György sportriporter kap meg.
Kiosztják a Pro Urbe Budapest Díjat, amelyet a főváros érdekében végzet kiemelkedő eredményességű maradandó értékű, megbecsülést kiváltó tevékenységért idén: a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, Balázs Péter közgazdász, volt Európai Uniós biztos, Benkó Sándor előadóművész, László Imre, a Szent Imre Kórház igazgatója, Nádas Péter író és Vágó István újságíró kap.
Az EU-hoz tavaly csatlakozó országok fővárosai közül Budapesten a legdrágább a megélhetés – állítja a Mercer júniusi felmérése. Budapest idén a 24. helyen végzett a világ városainak azon versenyében, amely a drágaság szerint rangsorolta az amerikai, ázsiai és európai nagyvárosokat. Az újonnan csatlakozó EU-országok fővárosai közül pedig Budapest bizonyult a legdrágábbnak. A térség országaiban egyébként az utóbbi időben folyamatosan drágult a megélhetés. A felmérés a városokhoz pontokat rendelt aszerint, hogy egy külföldinek mennyibe kerülne, ha az adott város belvárosában szeretne megszállni és eltölteni egy pár napot.
Az új EU-fővárosok közül itt a legjobbak az életkörülmények
Októberben látott napvilágot az SZDSZ által közleményben idézett felmérés, amely szerint az új EU-tagok fővárosai közül Budapesten a legkellemesebb az élet. Az EIU a világ százhuszonhét városának életkörülményeit összehasonlító listáján ugyanis Budapest az új uniós tagok fővárosai között az első. A lista öt nagy kategória – stabilitás, egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra és környezet, valamint infrastruktúra – összesen negyven ismérve alapján százalékos indexet ad meg az adott város élhetőségére. Az új EU-országok nagyvárosai közül Budapest kismértékben megelőzi Prágát, Pozsonynál és Varsónál sokkal jobb, Bécs azonban előkelő második helyével messze elhúzott a magyar fővárostól. Az EIU szerint Kelet-Európa legélhetőbb városa Budapest, amely 14 százalékos életminőségi indexével az 57. helyre került. A magyar főváros megelőzi Milánót (15 százalék, 58. hely) és Rómát is (16; 59). Budapestet az új uniós térségben Prága követi, Rómáéval azonos indexszel és helyezéssel, majd Pozsony (19 százalék, 62. hely).
Az SZDSZ szintén idézte szeptemberi közleményében a Jones Lang Lassalle-iroda jelentését, mely szerint Budapest a hatodik legjobban vezetett város.
Az építészek szerint élhetetlen, a lakosok szeretik
A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. Szeptemberi jelentésében áll: az építészek szerint a fővárosban tapasztalható mai trendek jellemzően negatívak, de minimum ellentmondásosak. A tanulmányban az építészek egy része kicsit „porosnak, de alapvetően szépnek” találják Budapestet, több, mint felük viszont úgy találja, hogy a régi és az új építészet is színvonaltalan, a fejlődést pedig határozatlannak, koncepciótlannak vélik, Budapestet élhetetlen városként tartják számon. Budapest lakosságát több építész is konzervatívnak tartotta. A megkérdezett építészek nagy többsége elégedetlen a városfejlesztéssel. A panel lakótelepekről pedig az a véleményük, hogy rondák ugyan, de szükségesek voltak.
Ezzel ellentétben a Studio Metropolitana egy másik felmérése megállapítja: a lakosok nagy része szereti a várost, de az építészekkel ellentétben panelellenes, és a fővárosiak fele szívesen lebontatná ezeket a lakótelepeket, és utálják a „szocreált”. Nem kérnek a toronyházakból, és leginkább a zöldbe vágynak, ám mindezekkel együtt összességében kedvezően értékelik a főváros építészeti arculatát, amelyet elsősorban a reprezentatív, szimbolikus épületekkel azonosítanak, etalonnak pedig a XIX. századi épületeket tekintik. A ’80-as évek után készült épületek megítélése egyre kedvezőbb, viszont a kortárs építmények elfogadottsága jóval alacsonyabb, mint a történeti stílusban megvalósított régi épületeké. A fővárosi épített környezet megítélésekor a megkérdezett lakosok szerint az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti.
A különböző vélemények ellenére a Studio Metropolitana októberi jelentése szerint Budapest vonzza az építési beruházásokat. Lakást, öregotthont és irodát építenek a fejlesztők legszívesebben Budapesten és környékén, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a rozsdaövezetek és az agglomeráció.
