Az Energia Klub szeptemberben azért indított pert az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH-NBI) ellen, mert az OAH megtagadta, hogy betekintsenek a kármentés hatósági engedélyeztetési eljárásának részleteire vonatkozó iratokba. A pénteki bírósági döntés értelmében továbbra sem minősülnek közérdekű adatnak a paksi atomerőmű kettes blokkjának újraindításával és a sérült fűtőelemek kiemelésével kapcsolatos szakértői vélemények és kockázatelemzések.
Ördögi kör
Kisbán Tamás bíró a döntés indoklásakor elmondta, hogy a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatala akár a nukleáris energiával kapcsolatos nemzetbiztonsági érdekeket is sértheti.
A bíró továbbá azért utasította el a kérelmet, mert a felperes nem határozta meg kellő pontossággal, hogy milyen adatokra kíváncsi. A bíró szerint a felperes által is hivatkozott Aarhusi egyezmény azt is tartalmazza, hogy az adatok nyilvánosságának kérelmezésekor konkrét, kellő szakmaiságú beadványra van szükség, utalva arra, hogy kereskedelmi, ipari információk bizalmasságának a megsértése esetén vissza lehet utasítani a kérelmet.
Schiffer András, a TASZ jogsegélyszolgálat ügyvédje, aki az Energia Klub képviseletét látja el, ördögi körnek nevezte a bíróság ítéletét. „Ha tudnánk pontosan, hogy mely dokumentumokat kell kikérnünk, akkor a pernek nem lenne értelme, mert tudnánk, hogy mi rejtőzik a szakvélemények mögött” – érvelt Schiffer a tárgyalás után. Hozzátette: Pontosan meghatároztuk, hogy a benyújtott engedélykérelemre és azok mellékleteire vagyunk kíváncsiak. A felperes jogi képviselője úgy gondolja, a fellebbezésnél sem tud pontosabban és határozottabban fogalmazni.
Üzleti titok a szakvélemény
Az alperes OAH-NBI és a hozzájuk csatlakozott Paksi Atomerőmű Rt. jogtanácsosai azzal védekeztek, hogy az engedélykérelem és mellékletei üzleti titoknak minősülnek, illetve szerzőijog-védelem alá tartoznak, ezért nem tekinthetőek közérdekű adatoknak. Bertha Kálmán, a Paksi Atomerőmű Rt. jogtanácsosa a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a dokumentáció know-how-nak minősülő számításokat és képleteket is tartalmaz. A jogi képviselő azt is elmondta, a dokumentumokat készítő cégek írásban nyilatkoztak arról, hogy üzleti érdekek miatt nem kívánják nyilvánosságra hozni az általuk készített adatokat.
Az előző tárgyaláson a bíró arra kérte az alperest, hogy készítsen egy listát, amelyből kiderül, hogy mely adatok esnek megítélésük szerint üzleti titok körébe, vagy más okból nyilvánosságkorlátozás alá, és pontosan milyen indokok alapján tekintik azokat ebbe a körbe tartozónak. A Paksi Atomerőmű 80 pontos listát készített, amelyben többek között olyan tudományos jelentések szerepelnek, mint az üzemanyag-kazetták sérüléséből adódó kockázat elemzése, vagy a radioaktív-szennyezettség szintjének kiértékelése az akna és a pihentető medence anyagaira.
Az Energia Klub fellebbez a Fővárosi Bíróság döntése ellen, mert szerintük nemcsak szervezetük, hanem a lakosság nagy része is kíváncsi lenne a tervezett kármentesítés kockázataira, amelyet pusztán üzleti érdekekre hivatkozva szerinte nem lehet megtagadni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
