Az iskolák gyermekeket különválasztó, úgynevezett szegregációs bánásmódja, gyakorlata miatt augusztusban kezdődött a per, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány nyújtott be a miskolci önkormányzat mint iskolafenntartó ellen. A felperes, vagyis az alapítvány keresetét a megyei bíróság csütörtökön elutasította.
Az ítélet szerint a miskolci önkormányzat az iskolák összevonásával nem sértette meg az esélyegyenlőséget, sőt, az egyik cél a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása volt. A bíróság szerint a változtatásra szükség volt, hiszen csak így maradtak működőképesek az oktatási intézmények.
Szabó József elmondta, az alapítvány nem tudta bizonyítani állításait, amely szerint az iskolafenntartó önkormányzat a város több iskolájában úgy szervezi az oktatást, hogy a roma és hátrányos helyzetű gyerekek, egyazon intézményen belül, külön épületben és szegényesebb tanterv alapján tanulnak.
Fellebbeznek
Az ítélet nem jogerős, fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani a debreceni ítélőtáblához – mondta a bírósági szóvivő.
Miskolc csak a kezdet
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány további negyven önkormányzat ellen indít majd pert, ugyanezzel a váddal. Az alapítvány szerint büntetendővé kell tenni, ha a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy az egyenlő bánásmód követelményéből fakadó kötelezettségét megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti.
Ezen felül 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtanák azt, aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések megszegésével hátrányosan megkülönbözteti. Az alapítvány munkatársai hangsúlyozták: a “gettósódó iskolákban” az oktatás színvonala is alacsonyabb, és sokszor felkészületlen, oda nem illő személyek tanítanak.
