A múlt héten szavazta meg a parlament Szabó Zoltán és Gusztos Péter törvénymódosítási javaslatát. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben az országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni, amelyet még a héten meg is tesznek.
Az indoklás szerint az új módosítás sem áll összhangban az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.
Az elmúlt három és fél év alatt a kormány ugyanis először rendeletben próbálta szabályozni a kétciklusú képzést. Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette ezt: a testület megállapította, hogy a felsőfokú tanulmányok folytatásához való jog gyakorlásának elengedhetetlen feltétele, hogy törvényben határozzák meg a felsőfokú képzés rendjét és szerkezetét. Ezt követően a 2005. évi költségvetésben próbálta meg rendezni a kormány a kérdést, lényegében megegyező módon a korábban alkalmazottakkal. Ez a jogszabály is az Alkotmánybíróság előtt van. Az Országgyűlés által a nyáron elfogadott új felsőoktatási törvényt pedig Mádl Ferenc korábbi államfő alkotmányos aggályok miatt nem írta alá. Az Alkotmánybíróság még nem hozott döntést.
Negyedik lépésként a képzési szerkezet átalakítására legutóbb két kormánypárti képviselő nyújtott be javaslatot, amelyet a kormánypártok meg is szavaztak. Javaslatuk rögzíti a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési szakaszait: az alap- és mesterképzést, valamint a doktori képzést. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A képzés szerkezetét a kormány határozza meg. A módosítás kitér arra, hogy a gyakorlatigényes szakokon egy féléves összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az alapképzésre való felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A mesterképzésre az vehető fel, aki az alapképzést elvégzi, és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.
