Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter beszámolója szerint a kormány 15 év után úgy változtatná meg a szabályozást, hogy a minimálbért a létminimumhoz kötné. A munkavállalói oldal egyetértett a kormány javaslatával. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője sem tagadta, hogy a minimálbér meghatározásakor “figyelni kell” a létminimum szintjére, ugyanakkor túlzott mértékűnek találta a teljes felzárkóztatást. Különböző szociális mérőszámok figyelembe vételével lehetne összekapcsolni a létminimumot a minimálbérrel, de nem 100 százalékos mértékben – vélekedett.
A miniszter azt kérte a tárgyalópartnerektől, hogy október 14-ig konkretizálják módosítási igényeiket a megtárgyalt javaslatokhoz.
Vita a differenciálásról
A minimálbér végzettség szerinti differenciálásában már csak a kormány és a munkavállalói oldal értett egyet. A munkaadói érdekképviseletek szerint eleve nagy terhet jelent az alap minimálbér-emelés, a szakmunkás és diplomás minimálbér pedig elviselhetetlen terheket róna a vállalkozásokra.
A három elemű minimálbér főként a kis- és közepes vállalkozások számára lenne drasztikus – vélekedett a KISOSZ-t képviselő Antalffy Gábor a munkaadói oldal részéről. Szerinte a döntéssel a feketemunka terjedését, valamint a munkanélküliség emelkedését idézné elő a kormány.
Csizmár Gábor szerint a minimálbér-terhek növekedésével párhuzamosan csökkennek jövőre az adó- és járulékterhek. A gazdaság kifehérítéséért és a bérek növekedéséért minden oldalnak egyszerre kell tennie – közölte a miniszter.
A béremelés nyitott kérdés maradt
A tanácskozáson nem közeledtek az álláspontok a 2006. évi béremelések mértékéről.
Csizmár Gábor a GKI Gazdaságkutató Intézet logikájára hivatkozva kifejtette, hogy a jövő évre kalkulált 4 százalékos GDP- növekedésből 3-3,5 százalékos reálbér-növekedés engedhető meg, 0,5-1 százalékot a foglalkoztatás bővítésére kell fordítani. Nem kell csodálkozni, hogy stagnál a foglalkoztatás, ha termelékenységet meghaladóan emelkedtek a reálbérek – hangoztatta a miniszter.
A munkavállalói oldal 4 százalékos emelést javasol. Szóvivőjük, Wittich Tamás szerint nincsen összefüggés a foglalkoztatás-bővítés és a béremelés között, ezért az emeléstől függetlenül bővülhetne a foglalkoztatottak köre.
Dávid Ferenc jelezte, hogy a munkaadói oldal addig nem áll elő javaslattal a béralku vitájában, ameddig az adókról és a költségvetésről szóló vita tart a parlamentben. Wittich Tamás szerint ez időhúzás, hiszen minden főbb szám ismert már az adók és a költségvetés kapcsán.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
