Belföld

Papagájkór miatt hunyt el egy férfi

Papagájkórban szenvedett az a 43 éves férfi, aki egy hete hunyt el tüdőgyulladásban a deszki kórházban. A mikrobiológiai vizsgálatok ezt megerősítették - jelentette be Kovács Ferenc, Csongrád megyei tiszti főorvos pénteken.

A tisztiorvosi szolgálat vizsgálatai alapján a baromfifeldolgozó üzem hét további dolgozójánál merült fel a fertőzés gyanúja. Közülük két esetben ezt be is bizonyították a laboratóriumi eredmények, a további öt beteg vérmintájának ellenőrzése jelenleg folyik.

A papagájkórról a 19. században jelentek meg az első leírások. Ezek sok ember – főleg matrózok – megbetegedéséről, illetve haláláról számoltak be. Ebben az időben kezdődött meg a tengerentúlról Európába különböző díszmadarak – köztük papagájok – importja is. A betegség a madarakról terjedt át a matrózokra. A múlt század húszas éveinek a végén mind Amerikában, mind Európában több helyen is fellángolt a megbetegedés, amelyet psittacosisnak neveznek, a köznyelv pedig csak papagájkórként emleget.

A kórokozó a Chlamidia psittaci nevű baktérium, amely csak élő sejtben tud szaporodni (kifejezett sejtparazita), mert szegényes az enzimkészlete. Emiatt a gazdasejt enzimjeit használja fel anyagcseréjéhez. Igen ellenállóképes, beszáradva, szobahőmérsékleten hetekig életben marad, bár nem szaporodik.

A papagájkór kórokozóját szinte minden szárnyas hordozhatja tünetmentesen. A fertőzés kizárólag állatról terjed emberre, a madarak ürülékével, orrváladékával, tollainak száraz porával, melyet belélegzünk.

Az antibiotikumok megjelenése előtt a fertőzöttek csaknem egyötöde meghalt, mára ez az arány 1 ezrelék közelébe csökkent. A szeptember végi halálesetet megelőzően Magyarországon a hetvenes években volt utoljára halálos kimenetelű papagájkór-fertőzés.

Az emberek 1-2 hetes lappangási idő után hirtelen influenza-szerű tünetekben betegednek meg, amelyet láz, fejfájás, émelygéses rosszullét, hányás és idegrendszeri tünetek kísérhetnek. Ehhez tüdőgyulladás is társulhat. Az elhanyagolt esetek, illetve főleg az idős, legyengült emberek veszélyeztetettek. Az elszívóberendezések, a személyi higiénia, a szájmaszk használata többé-kevésbé védelmet nyújt a fertőzéssel szemben.

Bár mindkét betegséget szárnyasok hordozzák, a papagájkórnak semmi köze a madárinfluenzához. Az előbbi kórokozója egy baktérium, az influenzát pedig vírus – az influenza “A” törzse – okozza. A papagájkór lappangási ideje napokban, hetekben mérhető, az influenza okozta tünetek a fertőzés után ennél lényegesen gyorsabban, akár órákon belül is jelentkezhetnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik