Jobb Budapesten élni, mint Prágában?

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki elemző és előrejelző intézete által évente elkészített, 127 nagyvárost tartalmazó életminőségi lista öt nagy kategória – stabilitás, egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra és környezet, valamint infrastruktúra – összesen negyven ismérve alapján százalékos indexet ad meg az adott város élhetőségére.

Minél alacsonyabb az index – vagyis a vizsgált tényezők minél kisebb hányadában mutatkoznak jelentős életminőség-rontó elemek –, annál jobb az élet egy-egy városban. Az EIU kritériumai alapján 20 százalékos index felett már “problémás” az adott település által kínált életminőség, az 50 százalék feletti mutató pedig “elviselhetetlen” körülményeket jelez.

Az üzleti utazóknak és kiküldötteknek összeállított globális lista Londonban közzétett idei kiadása szerint a világ legjobb életminőségű városa a kanadai Vancouver, mindössze 1 százalékos indexszel. Utána Melbourne, Bécs és Genf következik holtversenyben, egyaránt 2 százalékos mutatóval.

Az EIU szerint Kelet-Európa legélhetőbb városa Budapest, amely 14 százalékos életminőségi indexével az 57. helyre került. A magyar főváros megelőzi Milánót (15 százalék, 58. hely) és Rómát is (16; 59). Budapestet az új uniós térségben Prága követi, Rómáéval azonos indexszel és helyezéssel, majd Pozsony (19 százalék, 62. hely).

Az összes térség közül Afrika és a Közel-Kelet kínálja a legrosszabb városi életminőséget, 40 százalékos indexátlaggal, bár az átlagból a terrorfenyegetés ellenére, az általános magas fejlettségi szint révén kiemelkedik Izrael: Tel-Aviv 23 százalékos indexszel a 68. helyre került, egy hellyel Varsó alá.

A világlista utolsó helyén a Pápua Új-Guinea-i Port Moresby áll 66 százalékos indexszel, de a súlyosan korlátozott életminőséget jelző, 50 százalék feletti indexű nagyvárosok csoportjában van még egyebek mellett Teherán (52 százalék), Phnom Penh (55), Lagos (59) és Algír (66).

A világátlag egyébként nem túl jó, éppen 20 százalék feletti, vagyis meghaladja az EIU által már problémásnak jelzett indexet. Az átlagon belül a legjobb életminőséget Nyugat-Európa és Észak-Amerika kínálja, 5 százalékot kismértékben meghaladó indexátlaggal; Kelet-Európa városainak átlagos mutatója ugyanakkor meghaladja a 25 százalékot, vagyis jócskán a problémás minőségi sávban van.