Belföld

Állampolgárság: indoklás nélkül elutasítva

admin
admin

2005. 09. 23. 12:30

Egy német-indiai házaspár könnyebben kaphat tartózkodási engedélyt Magyarországon, mint egy magyar-algír pár. A hivataloknak nincs indoklási kötelezettségük állampolgársági ügyekben, a kedvezőtlen döntés ellen nem lehet fellebbezni. Van, akit sötét múltja miatt utasítanak vissza, de a többség a bürokrácia útvesztőjében téved el.

A FigyelőNet egy korábbi cikke olvasói lavinát indított el: kálváriájukat panaszolják. Ezeknek utánajárva kerestük fel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) illetékeseit.

Nem kell indokolni

A FigyelőNetnek név nélkül nyilatkozó, magyar nemzetiségű román állampolgár például húsz éve él nálunk, felesége és gyermekei magyar állampolgárok, saját háza, állása van, állampolgársági kérelmeit mégis indoklás nélkül dobják vissza. Mint lapunknak elmondta, megalázó az indoklás nélküli visszautasítás, szubjektívnek tartja az egész procedúrát. Úgy érzi, ki van szolgáltatva a hivatalnak. A visszautasítások után méltatlan lenne, ha még egyszer állampolgárságért folyamodna.

Parragi Mária, a BÁH állampolgársági igazgatója a FigyelőNetnek elmondta: a BÁH dolgozóinak munkáját és pártatlanságát az állandó ügyészségi kontroll mellett még az állampolgársági ügyek országgyűlési biztosa, illetve több más szerv is ellenőrzi. Állampolgársági ügyekben a hivatal előterjesztést nyújt be a belügyminiszternek, aki azt a köztársasági elnöknek továbbítja. Az engedélyezés vagy elutasítás az elnök jogköre, döntését nem kell megindokolnia. Vagyis az állampolgársági kérvényre adott végső válasz mindig indoklás nélküli, fellebbezésre nincs lehetőség.

„Külön kérésre azonban a hivatal felvilágosítja a kérelmezőt elutasításának okáról, ami minden esetben valamely előírt törvényi feltétel hiánya vagy hiányossága” – világosított fel Parrag. Hozzátette: ilyen esetben az elmaradt dokumentumok pótlása után bármikor lehetőség van az eljárás újraindítására, ellentétben számos európai országgal, ahol az elutasítás után akár évekig is várni kell az újabb kérvény beadásához. Igaz, Magyarországon az ügymenet ideje – a kérelmezéstől a válaszig – a jelenlegi törvények szerint 21 hónap, de a hivatal dolgozói gyorsabban, átlag 16-17 hónap alatt végeznek egy-egy üggyel.

Az igazgató még megjegyezte: az elutasított esetek többségében az igénylők hiányosan nyújtják be, majd többszöri figyelmeztetés után sem adják át a szükséges dokumentumokat. A magyar állampolgárságot meghatározott ideig, meghatározott státuszban eltöltött magyarországi tartózkodás után lehet kérvényezni, ám sokan nem veszik tudomásul, hogy ez a három, öt vagy nyolc, határon túli magyarok esetében egy év nem a beutazással, hanem a törvényben előírt feltételek – lakcím, munkahely – teljesítésével kezdődik. „Gyakran előfordul, hogy a kérelmező megfeledkezik múltja egy-két sötét foltjáról, amikor összeütközésbe került a törvénnyel, netán éppen most folyik ellene eljárás. Az ilyen esetek rendre kiderülnek, és természetesen kizáró okot jelentenek a magyar állampolgárság megszerzésében” – tette hozzá az igazgató.

Angliába igen, Magyarországra nem

Egy londoni, de magyar állampolgárságú hölgy algériai állampolgár férjével már évek óta az Európai Unió területén él. Mivel az asszony nem szeretne végleg elszakadni családjától és otthonától, haza szeretne költözni, de előtte férjének meg kellene ismernie Magyarországot. Európában már sokat utaztak akadály nélkül, ezért a különböző típusú magyar vízumokra irányuló kérelmeiknek indoklás nélküli elutasítása igen meglepte őket.

Konkrét felvetésünkre Egyed Zoltán, a BÁH idegenrendészeti igazgatója elmondta: négy különböző vízumtípus létezik, a hazánkban eltöltött idő mértéke szerint. Az „A” típusú repülőtéri tranzit, „B” típusú átutazó, a „C” jelzésű turista, látogató és a „D” típusú tartózkodási vízum, amely 90 napnál tovább tartó magyarországi tartózkodást tesz lehetővé. Az első három, rövid időre szóló beutazási engedély elutasítása esetén a hivatal nem indokolja döntését, csupán egy rövid, „udvariassági” indoklást csatol, fellebbezésre nincs mód. A „D” típus elutasítása esetén azonban a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságon lehet jogorvoslatot kérni. A külföldi magyar nagykövetségeken beadott tartózkodási vízumkérelmeket Magyarországon bírálják el, majd visszaküldik. Szükség esetén, az előírt 30 napon belül a konzulátuson keresztül is lehet a magyar bírósághoz fordulni.

A vízumkérelmek elbírálását egyébként európai uniós és hazai törvények egyaránt meghatározzák. Míg az uniós tagállamok állampolgárai szabadon mozoghatnak és tartózkodhatnak egymás országaiban, egészen más a helyzet, ha az illető uniós polgár harmadik világból származó, és ilyen ország állampolgáraként Európában él családtagjával. Ugyanis az EU szabályai szerint a harmadik világbeli családtag az Európai Gazdasági Térség állampolgárára tekintettel minden különösebb gond nélkül megkaphatja a beutazó vízumot, illetve a tartózkodási engedélyt bármely uniós országba, viszont ha az illető az adott tagország polgárának családtagja, akkor a tagországok saját törvényeik szerint döntenek a tartózkodási vízum kiadásáról.

„Így fordulhat elő, hogy például egy német-indiai házaspár indiai tagja – az uniós polgár házastársra való tekintettel – könnyen kaphat öt éves tartózkodási engedélyt Magyarországon, míg a magyar hölgy algír férjére már a szigorúbb, általános magyar idegenrendészeti szabályok vonatkoznak. Esetében a tartózkodási vízum legfeljebb két évre adható ki. Ám fordított lenne a helyzet, ha mindkét pár Németországba szeretne menni” – magyarázta Egyed Zoltán.

„Magyarországon a hatályos törvényeink szerint a tartózkodási vízum megszerzésének feltétele, hogy az igénylő megindokolja beutazásának célját, majd bizonyítsa, hogy lakhatása és megélhetése biztosított, vagy rendelkezik akkora vagyonnal, amelyből magyarországi tartózkodását finanszírozhatja. Ha az indoklásban a családegyesítés szerepel, könnyítésként, a lakhatási és a megélhetési feltételek bizonyítása nélkül is kiadható a „D” típusú vízum” – mondta Egyed Zoltán. A londoni panaszosnak annyit lehet tanácsolni, a vízumkérvénye indoklásában hangsúlyozza ki a családegyesítés szándékát és mindenképpen éljen fellebbezési jogával.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.