Népegészségügyi programjaik életrevalóságát nyugodtan tesztelhették volna saját szakembereiken az ügyben elkötelezettséget hirdető hazai kormányok, hiszen minden felmérés szerint még saját pácienseiknél is betegebbek az orvosok. Vagyis a közismerten rossz egészségi állapotú magyar lakosságot olyan doktorok kezelik, akik maguk is betegségmegelőzési akciókra, sőt gyógyításra szorulnának.
Orvosaink egészségi állapotáról már a rendszerváltás előtt is készültek felmérések, és azóta több vizsgálat jutott ugyanarra az eredményre: körükben kiugróan magas a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők aránya, és a lakosság átlagánál is hamarabb halnak. Sokszor önkezükkel vetve véget életüknek.
Évtizedek óta vészhelyzetben
Meghalni sincs idő
„A kezelőorvos nemritkán jóval betegebb, mint a hozzá forduló páciensek nagy része” – mondta egy budapesti főorvosnő a FigyelőNetnek. Hozzátette, egyes tanulmányok szerint a mai magyar társadalomban az orvosnőknek van a legkevesebb esélyük a nyugdíjkorhatár elérésére. A legfőbb probléma, hogy az orvosok – éppen a túl sok munkára hivatkozva – a legritkább esetben fordulnak szakszerű segítséghez, így előfordult olyan eset is, hogy a kezelés elmulasztása miatt egy orvos meghalt tbc-ben.
Megállapításuk szerint az orvosi hivatásból eredő speciális stressz összetevői: a munka felelőssége, a gyakori krízishelyzet, a diagnosztika nehézségei, a sikertelen kezelések, a betegek halála, a hosszú és kiszámíthatatlan munkaidő és a financiális gondok. Ehhez járul hozzá, hogy az orvosok gyakran dolgoznak olyan munkaszervezet keretében, amelyben rossz a belső kommunikáció, nem körülhatároltak a feladatok, a kollégákkal nem megfelelő a kooperáció, az idősebb szakemberek pedig nem támogatják a náluk fiatalabbakat. Az orvosnők életében ezeket a megpróbáltatásokat a hivatás gyakorlása és a gyermeknevelés összeegyeztetésének konfliktusai is tetézik.
A kutatók úgy látják, hogy a kivételes munkastressz az orvosok kiégéséhez vezet, ami egészségi panaszokban is megnyilvánul; ilyen a magas vérnyomás, az alvászavar, a szervezet teljes kimerültsége. A rossz testi állapot természetszerű következménye lehet, hogy a betegekkel is megromlik az orvos kapcsolata.
Az orvos a legrosszabb beteg
Az Országos Alapellátási Intézet két évvel ezelőtt kifejezetten a családorvosok körében vizsgálódott, azon a gondolati alapon, hogy végül is ők a lakosság egészségnevelésének, a betegségek megelőzésének és gyógyításának első számú letéteményesei. A kérdőíveken válaszoló háziorvosok több mint fele valamilyen krónikus betegségéről számolt be. Fáradtak, magas a vérnyomásuk, szívükre panaszkodnak, náluk is előfordul az asztma, az allergia, a cukorbetegség, a daganat. A családorvosok 27 százalékának nincs alkalma sportolni, 15 százalékuk dohányzik, 33 százalékuknak pedig lelki támaszra lenne szüksége. Az utóbbi időkben nem jár egészségügyi szűrésre a háziorvosok 30 százaléka, két százalékuk pedig el sem merne menni az ilyen vizsgálatokra.
Az orvosok bátorsága egyébként sem nagy, ha a saját egészségükről van szó. Magukra nézve nehezen tudják elfogadni a betegszerepet, gyakran öngyógyítással próbálnak úrrá lenni bajukon, amíg olyan súlyos állapotba nem kerülnek, hogy mégis kollégáikhoz fordulnak. Ez a magatartásuk vonatkozik a testi, és különösen a lelki betegségeikre. Márpedig a lelki betegség szintén gyakori az orvosoknál, nem véletlen, hogy sokan koffein-, nikotin-, alkohol- és gyógyszerfüggők.
Mentális problémák
A lelki betegségekről nehéz a konkrét adatgyűjtés, de a Magatartástudományi Intézet kutatói szerint több tanulmány bizonyította már az orvosok kivételes mentális problémáit és az ezekből eredő öngyilkossági veszélyeztetettséget. Egy 1991-es magyar tanulmány azt említi, hogy „az orvosok között a pszichiáterek öngyilkossága egyike a legmagasabbaknak”. Egy Egyesült Államokban született tanulmány szerint pedig az országban „évente annyi orvos dobja el magától az életet, amennyi megfelel egy orvosi egyetem teljes végzős évfolyamlétszámának”.
Bár keresetük nagyobb, az orvosok testi-lelki állapota a nyugati országokban sem sokkal jobb, mint nálunk. Segíteni például speciális telefonos lelki tanácsadó szolgálattal, a napi rutint oldó szakmai továbbképzésekkel, hosszabb szabadságolásokkal és más programokkal próbálnak. Magyarországon ilyen rendszert még nem dolgoztak ki, pedig sajátos feszültségoldó technikákat itthon is ajánlatos lenne orvosaink számára kitalálni.
